Nemcsak a dolgozók, hanem a cégek és a teljes nemzetgazdaság is sokat nyerhet a nyári szabadságokkal. Közgazdászok és pszichológusok abban egyetértenek, hogy nagyjából egy hét szabadság után már érezhetően javul a munkahelyi teljesítmény, és még a visszatérést követő harmadik-negyedik hétben is jobb lehet, mint a pihenés előtt volt. Ahogy abban is: a legnagyobb hibák egyike, amit egy főnök elkövethet, ha hagyja, hogy a szabadságról visszatérő beosztottjaira egyszerre zúduljon rá több száz olvasatlan levél és tucatnyi feladat.
Ahhoz, hogy az ember jól tudjon dolgozni, szüksége van megfelelő adag pihenésre is. Ahhoz viszont, hogy egy munkahely jól működjön, a szabadságokat is tudni kell jól megszervezni. Arról a közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban már korábban szó esett, hogy már egy munkanap közben beiktatott szünet is javítja a teljesítményt, ahogy az is alapvetés, hogy nem igazán a munkaidő hossza a fontos kérdés, hanem annak a helyes beosztása, de egy nyári szabadság egészen más közgazdasági kérdéseket is felvet.
Az, hogy évente egyszer-kétszer el lehet menni hosszabb időre munkából, egyáltalán nem evidens – egyszerre szórakoztató és szomorú azt olvasni, ahogy amerikai gazdasági lapok magyarázzák az olvasóiknak, hogyan lehetséges az, hogy az európai dolgozók nyaranta hetekre a munkahelyük felé sem néznek. Az Egyesült Államok azon hét ország közé tartozik, ahol semmilyen állami szabályozás nincs a szabadságok napjairól – Kiribati, a Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, Palau és Tonga a másik hat –, az ottani munkaügyi hivatal adatai szerint a dolgozók 23 százalékának egyáltalán nincs fizetett szabadsága, a többiek közül a magánszektorban évente 10 nap az átlag, ami Európából nézve egészen szörnyű.
A lista szerencsésebb végén Andorra áll, ahol az alapértelmezett éves szabadság 31 nap. Ennél nem a teljes országra kiterjesztve, de Oroszország néhány helyén lehet több is: ott a Szibéria és a Távol-Kelet különösen rémes időjárási körülmények között dolgozó embereknek a normál 28 nap szabadságon felül jár további 14.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
