Verne leírta, Bowie elénekelte, Ridley Scott megrendezte - Elon Musk megvalósítja?

3 perc

2021.03.08. 12:00

Már legalább 150 éve foglalkoztatja az emberiséget egy Mars-expedíció terve. A vörös bolygó az irodalomban, a zenében és a filmek világában is régóta inspirálja az alkotókat, sőt, ma már az üzleti világ fantáziáját is megmozgatják a szomszédos bolygóban rejlő lehetőségek.

  • A VÖRÖS BOLYGÓ – Landolás

A tudósok, a művészek és az álmodozók képzeletét ősidők óta izgatja a római hadistenről elnevezett Mars. A Föld 26 havonta van Mars-közelben, és az eddigi kutatások alapján reális az esély arra, hogy a felületét borító finom vörös por miatt vörös bolygónak is hívott, éjszaka szabad szemmel látható égitesten van a mikroorganizmusok kialakulásához elengedhetetlen víz, így a földihez hasonló életkörülmények alakíthatók ki. A múlt héten elliptikus pályán mozogva a Jezero nevű kráterben landolt a NASA Perseverance (Kitartás) nevű űrjárműve, és előbb fekete-fehér, majd színes fotókat küldött a helyszínről.

A Perseverance marsjáró első képe /// Életjelek?
Twitter/@NASAPersevere
  • MODERN CRUSOE-K – Írva vagyon

A nagy mesélő Jules Verne megannyi szórakoztató jövendölés mellett a több mint 150 éves Utazás a Holdba című regényében azt is megjósolta, hogy a Mars-expedíció sikeréhez a Földhöz közelebbi égitest elérésével vezet az út, majd onnan lehet egy „nagy ugrással” eljutni a vörös bolygóra. Az 1726-ban megjelent Gulliver utazásaiban Jonathan Swift arról a jóval később bebizonyosodott tényről írt, hogy a Marsnak két holdja van. Ray Bradbury a csodálatos vízióban, a Marsbéli krónikákban már 1950-ben azt fejtegette, hogy a Mars-utazás valamennyi, a cenzúra, az állami irányítás, a művészetek és a tudomány kormányellenőrzése elől menekülő adófizető állampolgárt megilleti.

Az utóbbi évek bestsellere, Andy Weir amerikai író azonos című művéből készült The Martian (A marsi) – a részben magyarországi stúdiókban forgatott Ridley Scott-film a magyar mozikban Mentőexpedíció címen futott – egy olyan Robinson Crusoe-variáció, amelyben a kozmonauták a társukat halottnak hiszik, ezért a Marson felejtik.

  • DAVID BOWIE – A földönkívüli

A poptörténet szerint géniusz, a mitológia szerint olyan küldönc, aki állandóan úton van két világ között. A földi életet öt éve elhagyó David Bowie a bizonyíték arra, hogy földi és nem földi lények között megtörtént a kapcsolatfelvétel. Már első sikere, az 1960-as években született Space Oddity is felhasználta a szférák hangjait, leghíresebb dala talán mégis a Life on Mars?. Az 1971-es Hunky Dory albumon megjelent alkotás, mint az elvágyódásról szóló minden sci-fi-pophimnusz, a Földön játszódik, de fölfelé törekszik, olyan magasságba, ahol már nincs gravitáció. A Life on Mars? főszereplője egy srác, aki elsüllyedt álmokról, becsődölt kapcsolatokról és hamis ígéretekről szóló filmet néz egy földi moziban.

  • UTAZÁSI IRODA – Milliárdosok kirándulása

Amikor George W. Bush elnök 2004-ben bejelentette, hogy az USA a 2020-as években már embereket fog küldeni a Marsra, Jon Stewart a The Daily Show című nagy nézettségű tévéshow-ban azt mondta: ezzel feladtuk a Földet. A látnokok és a milliárdosok komolyan hisznek abban, hogy a missziók tizenöt-húsz év távlatában sűrűsödnek. Elon Musk, a nagy innovátor például saját fejlesztésű eszközével, az űrturistákat szállító SpaceX-szel nemcsak Mars-utazásra vágyik, hanem azt szeretné, hogy ott is temessék el. Az angol milliárdos Richard Branson a saját modelljével, a Virgin Galactickal az űrben bárhova repülne. A téma Jeff Bezost, az Amazon alapítóját szintén foglalkoztatja, Blue Origin néven céget is létrehozott a célra.

A Blue Origin bemutatkozó videója (angolul).

  • TÁMAD A MARS! – Visszavágó

H. G. Wells Világok harca című műve megmutatta, mi vár a földlakókra: kíméletlen gyors tűzhalál, megsemmisülés (a könyv alapján készült, Orson Welles rendezte - itt meghallgatható - rádiójáték Amerikában pánikot keltett).

Tim Burton úgy gondolta, más az inváziós forgatókönyv: a vég vicces lesz, akár a csodafegyverként bevetett countryzene és az Amerika megmentésén ügyködő tömegpusztító szupersztárok. Az amerikai rendező Támad a Mars! című filmjének fentről érkező sárga és zöld élőlényei egyáltalán nem hasonlítanak a kedves és előzékeny E. T.-re, miként a többi, túlgondolt kortárs, a számítógépes technikával (cgi) megalkotott figurára sem. De talán éppen ezért lettek a karakterekkel a szobájukat kitapétázó gyerekeknek kedvencei, akárcsak a felnőtteknek, akik ebből a filmből végre megértették, hogy a marslakóknak csakúgy, mint mindenki másnak, szükségük van szállásra és ügyvédre.

A Támad a Mars! előzetese (angolul).