Április 15. Lula mentesítve
2021 krónikája
A brazil legfelső bíróság többségi döntéssel megsemmisítette az ország volt elnöke, a baloldali Luiz Ináció Lula da Silva ellen korrupció miatt hozott ítéletet, mert az olyan bíróságon született, amelynek nem volt joghatósága az ügyben. A 75 éves politikust, aki 2003–2010 között volt Brazília elnöke, 2018-ban korrupcióban és pénzmosásban találták bűnösnek. Kilenc és fél évre ítélték, amiből 580 napot töltött le, mielőtt 2019 novemberében kiengedték, hogy szabadlábon intézhesse a fellebbezési eljárást.
Lula a legnagyobb latin-amerikai országot megrázó, a politikai elitet lefejező korrupciós botrányba bukott bele, amelynek következtében a 2018-as elnökválasztást, fajsúlyos ellenfél hiányában, a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro nyerte. Lula a politikai jogait is visszakapta, így jövőre eséllyel indulhat az újrázni próbáló, hivatalban lévő államfő ellen.
Bolsonaro valóságos ámokfutást rendezett a koronavírus-járvány kezelésében – ő maga is átesett a betegségen –, szétzilálta az egészségügyet, szeszélyesen átalakította a kormányát, helyzetbe hozta a fiait, és csak rontott a gazdaság amúgy sem rózsás helyzetén. Hivatali ideje alatt felgyorsult az Amazonas menti őserdőben a fairtás.
Financial Times: Jair Bolsonaro megúszhatja, hogy tönkreteszi Brazíliát
A Financial Times vezércikke szerint a szélsőjobbos brazil elnök bűnlistája messze túlmegy azon, hogy félrekezelte a járványt, ami azután 600 ezer emberéletbe került. Az is a nevéhez kötődik, hogy a gazdaság romokban hever.
A térség másik meghatározó gazdasága, a perónista Alberto Fernández vezette Argentína újra a káosz felé sodródott, az infláció elszabadult, a peso mélyrepülésbe kezdett. A kormány igyekszik fékezni a valutakivitelt, mert az IMF 45 milliárd dolláros óriáshiteléből jövőre 17 milliárdos tőketörlesztés esedékes, amire nem biztos, hogy lesz pénze az országnak, s akkor jöhet az újabb államcsőd.
A társadalmi elégedetlenséggel küzdő Chilében egy szélsőjobboldali és egy szélsőbaloldali jelölt került be az elnökválasztás december 19-ei második fordulójába.
Peruban falusi tanítóból lett baloldali államfő Pedro Castillo személyében.
Ültetvényen dolgozott, vécét pucolt, tanított, most pedig Peru elnöke lett
Szegénysorból indulva tanári diplomát szerzett, most pedig baloldali programmal, Peru államfőjévé választották Pedro Castillót, aki nem államosítaná, viszont megadóztatná a nyersanyag-kitermelésen gazdagodó multikat.
Április 19. A Castro-korszak vége
A Kubai Kommunista Párt VIII. kongresszusának nyitónapján a 89 éves Raúl Castro bejelentette, hogy lemond az első titkári posztról, amit 2011-ben vett át betegeskedő – majd öt évvel később elhunyt – bátyjától, Fidel Castrótól. Mint hangsúlyozta, elégedetten távozik, mert „elértem a célomat, és biztos vagyok hazám jövőjében”. Utódja az előre rögzített menetrend szerint a 60 éves Miguel Díaz-Canel lett, aki 2018-ban már az államfői poszton is követte őt. Ezzel véget ért egy korszak Kubában, ahol a hatalom Fulgencio Batista diktatúrájának 1959-es megdöntése óta a Castro fivérek kezében volt.
Az új generációt képviselő Díaz-Caneltől azt várják, hogy ő is úgy próbálja majd élénkíteni a gazdaságot, hogy senki se kérdőjelezhesse meg a szocializmust és benne a párt vezető szerepét. Ennek jele, hogy a Castrók nélküli rezsim sem tűri az ellenzéket. Az elégedetlenség a fiatalok körében a legnagyobb. Az üres boltok, az élelmiszerhiány és a politikai elnyomás ellen tiltakozókat Díaz-Canel júliusban a régi időkre emlékeztető, többórás beszédében bélyegezte „antiszociális és bűnöző elemek csoportjainak”, amelyek mögött az USA és különösen a CIA áll.
Május 23. Lukasenka, a légi kalóz
A hamis bombariadóra hivatkozó fehérorosz hatóságok minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Vilniusba tartó gépét, majd őrizetbe vették a fedélzeten tartózkodó ismert ellenzékit, Raman Prataszevicset.
