Április 15. Lula mentesítve
2021 krónikája
| Sorozatunkban 4-4 részben időrendben összefoglaljuk az év legfontosabb hazai és külföldi eseményeit, néhány kiemelt témával részletesen is foglalkozunk. A már megjelent cikkeket itt találja. | A brazil legfelső bíróság többségi döntéssel megsemmisítette az ország volt elnöke, a baloldali Luiz Ináció Lula da Silva ellen korrupció miatt hozott ítéletet, mert az olyan bíróságon született, amelynek nem volt joghatósága az ügyben. A 75 éves politikust, aki 2003–2010 között volt Brazília elnöke, 2018-ban korrupcióban és pénzmosásban találták bűnösnek. Kilenc és fél évre ítélték, amiből 580 napot töltött le, mielőtt 2019 novemberében kiengedték, hogy szabadlábon intézhesse a fellebbezési eljárást.
Lula a legnagyobb latin-amerikai országot megrázó, a politikai elitet lefejező korrupciós botrányba bukott bele, amelynek következtében a 2018-as elnökválasztást, fajsúlyos ellenfél hiányában, a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro nyerte. Lula a politikai jogait is visszakapta, így jövőre eséllyel indulhat az újrázni próbáló, hivatalban lévő államfő ellen.
Bolsonaro valóságos ámokfutást rendezett a koronavírus-járvány kezelésében – ő maga is átesett a betegségen –, szétzilálta az egészségügyet, szeszélyesen átalakította a kormányát, helyzetbe hozta a fiait, és csak rontott a gazdaság amúgy sem rózsás helyzetén. Hivatali ideje alatt felgyorsult az Amazonas menti őserdőben a fairtás.
A Financial Times vezércikke szerint a szélsőjobbos brazil elnök bűnlistája messze túlmegy azon, hogy félrekezelte a járványt, ami azután 600 ezer emberéletbe került. Az is a nevéhez kötődik, hogy a gazdaság romokban hever.
A térség másik meghatározó gazdasága, a perónista Alberto Fernández vezette Argentína újra a káosz felé sodródott, az infláció elszabadult, a peso mélyrepülésbe kezdett. A kormány igyekszik fékezni a valutakivitelt, mert az IMF 45 milliárd dolláros óriáshiteléből jövőre 17 milliárdos tőketörlesztés esedékes, amire nem biztos, hogy lesz pénze az országnak, s akkor jöhet az újabb államcsőd.
A társadalmi elégedetlenséggel küzdő Chilében egy szélsőjobboldali és egy szélsőbaloldali jelölt került be az elnökválasztás december 19-ei második fordulójába.
Peruban falusi tanítóból lett baloldali államfő Pedro Castillo személyében.
Szegénysorból indulva tanári diplomát szerzett, most pedig baloldali programmal, Peru államfőjévé választották Pedro Castillót, aki nem államosítaná, viszont megadóztatná a nyersanyag-kitermelésen gazdagodó multikat.
Április 19. A Castro-korszak vége
A Kubai Kommunista Párt VIII. kongresszusának nyitónapján a 89 éves Raúl Castro bejelentette, hogy lemond az első titkári posztról, amit 2011-ben vett át betegeskedő – majd öt évvel később elhunyt – bátyjától, Fidel Castrótól. Mint hangsúlyozta, elégedetten távozik, mert „elértem a célomat, és biztos vagyok hazám jövőjében”. Utódja az előre rögzített menetrend szerint a 60 éves Miguel Díaz-Canel lett, aki 2018-ban már az államfői poszton is követte őt. Ezzel véget ért egy korszak Kubában, ahol a hatalom Fulgencio Batista diktatúrájának 1959-es megdöntése óta a Castro fivérek kezében volt.
Az új generációt képviselő Díaz-Caneltől azt várják, hogy ő is úgy próbálja majd élénkíteni a gazdaságot, hogy senki se kérdőjelezhesse meg a szocializmust és benne a párt vezető szerepét. Ennek jele, hogy a Castrók nélküli rezsim sem tűri az ellenzéket. Az elégedetlenség a fiatalok körében a legnagyobb. Az üres boltok, az élelmiszerhiány és a politikai elnyomás ellen tiltakozókat Díaz-Canel júliusban a régi időkre emlékeztető, többórás beszédében bélyegezte „antiszociális és bűnöző elemek csoportjainak”, amelyek mögött az USA és különösen a CIA áll.
Május 23. Lukasenka, a légi kalóz
A hamis bombariadóra hivatkozó fehérorosz hatóságok minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Vilniusba tartó gépét, majd őrizetbe vették a fedélzeten tartózkodó ismert ellenzékit, Raman Prataszevicset.
