Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Az Afganisztánnal kapcsolatos amerikai külpolitikai gondolkodás változását aligha testesíti meg jobban másvalaki, mint Joe Biden. Az amerikai elnök a szükséges katonai és nemzetbiztonsági kormányzati egyeztetéseket követően odáig jutott, hogy a tábornokainak a tanácsa ellenére a múlt héten bejelentette: az USA legkésőbb szeptember 11-éig teljesen kivonul Afganisztánból. Nem sikerült az elnököt meggyőzni arról, hogy „még egy ideig” maradjon a jelenleg Afganisztánban állomásozó 2500 fős amerikai haderő. A feltétel nélküli távozás határideje a New York-i ikertornyokat és a washingtoni Pentagont ért terrortámadás 20. évfordulójára esik, és ezzel az Egyesült Államok lezárja eddigi leghosszabb háborúját, de igazán nincs oka ünnepelni.
Biden kivonulna Afganisztánból, de neki is nehéz dolga lesz
A tálibok bevonásával átmeneti kormány felállítását javasolja Afganisztánban az új amerikai béketerv. A húszéves háború lezárására a Biden-kormányzatnak nem sok választása maradt.
Azzal mindenki egyetértett, hogy ezt a háborút nem lehet a végtelenségig folytatni. De mikor legyen vége – kérdezte Biden –, egy év, két év vagy tíz év múlva? Ez nem a megfelelő pillanat – mondták neki, amit már számtalanszor hallott, ahogy a három másik elődje is. Az Afganisztánról szóló legújabb politikai vitákban aligha hangzott el olyan érv, amivel Biden – szenátorként, alelnökként és elnökként – már ne szembesült volna. Számára a kérdés leegyszerűsödött: elismerni, hogy a kabuli kormánynak és a hadseregének határozatlan ideig szüksége lenne az amerikai katonai jelenlétre, vagy pedig befejezni a háborút, azonnal.
