Leghosszabb háborúját zárja le az USA, de nincs oka ünnepelni

Az Afganisztánnal kapcsolatos amerikai külpolitikai gondolkodás változását aligha testesíti meg jobban másvalaki, mint Joe Biden. Az amerikai elnök a szükséges katonai és nemzetbiztonsági kormányzati egyeztetéseket követően odáig jutott, hogy a tábornokainak a tanácsa ellenére a múlt héten bejelentette: az USA legkésőbb szeptember 11-éig teljesen kivonul Afganisztánból. Nem sikerült az elnököt meggyőzni arról, hogy „még egy ideig” maradjon a jelenleg Afganisztánban állomásozó 2500 fős amerikai haderő. A feltétel nélküli távozás határideje a New York-i ikertornyokat és a washingtoni Pentagont ért terrortámadás 20. évfordulójára esik, és ezzel az Egyesült Államok lezárja eddigi leghosszabb háborúját, de igazán nincs oka ünnepelni.

Biden kivonulna Afganisztánból, de neki is nehéz dolga lesz

A tálibok bevonásával átmeneti kormány felállítását javasolja Afganisztánban az új amerikai béketerv. A húszéves háború lezárására a Biden-kormányzatnak nem sok választása maradt.

Azzal mindenki egyetértett, hogy ezt a háborút nem lehet a végtelenségig folytatni. De mikor legyen vége – kérdezte Biden –, egy év, két év vagy tíz év múlva? Ez nem a megfelelő pillanat – mondták neki, amit már számtalanszor hallott, ahogy a három másik elődje is. Az Afganisztánról szóló legújabb politikai vitákban aligha hangzott el olyan érv, amivel Biden – szenátorként, alelnökként és elnökként – már ne szembesült volna. Számára a kérdés leegyszerűsödött: elismerni, hogy a kabuli kormánynak és a hadseregének határozatlan ideig szüksége lenne az amerikai katonai jelenlétre, vagy pedig befejezni a háborút, azonnal.