Biden skandináv jóléti államot építene Amerikában

A politikai változás és a járványhelyzet többféle tekintetben kivételes eseménnyé emelte, amikor Joe Biden amerikai elnök a múlt héten első alkalommal beszédet mondott a képviselőház üléstermében a kongresszus két házának tagjai előtt. A Capitolium ellen Donald Trump csalódott hívei által január 6-án intézett támadás miatt még rendkívüliek voltak a biztonsági intézkedések, de az amúgy a széksorokban és a karzatokon mintegy 1200 főnek helyet adó hatalmas teremben a távolságtartási szabályok alkalmazásával alig több mint kétszázan voltak.

Biden: Amerika fogja megnyerni a jövőt

A koronavírus-járvány elleni sikerekről, a gazdaság helyrehozását célzó foglalkoztatási tervről, a gazdagok adóemeléséről, a bevándorlásról is beszélt Joe Biden amerikai elnök első országértékelő beszédében. A több mint egy órás beszédben szót ejtett George Floydról, üzent Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és az autokratáknak is.

A legfelső bíróságot csak az elnöke, John Roberts, a kormánytagokat pedig Antony Blinken külügy- és Lloyd Austin védelmi miniszter képviselte, így nem volt szükség a hollywoodi filmekből jól ismert „kijelölt túlélőre”, aki távol marad, hogy az összesereglettek apokaliptikus halála esetén az USA élére álljon. A pódium az igazi változást mutatta, mert

az USA történetében az elnök mögött első alkalommal állt (és ült) két nő,

a hatalom alkotmányos öröklési sorrendjére is utaló módon az alelnök (Kamala Harris) és a képviselőház elnöke (Nancy Pelosi). Mint Biden rögtön az elején megjegyezte: ennek már éppen itt volt az ideje.