Budapestnek nyithat utat az olimpiarendezés felé Brisbane

3 perc

2021.08.02. 15:00

A metropoliszok körében kicsinek számító ausztráliai Brisbane rendezheti a 2032-es nyári olimpiát, amit a NOB új kiválasztási rendszerének köszönhet. Abba pedig négy évvel később akár Budapest is beleférhet, mert az ausztráliai város a lélekszámát tekintve az ő kategóriája, és az Orbán-kormány stadionépítése nyomán a pályázat idejére szintén rendelkezni fog a szükséges létesítmények zömével.

Magabiztosan készíthették be a tűzijátékokat Ausztrália Queensland szövetségi államának fővárosában, a 2,6 milliós Brisbane-ben annak megünneplésére, hogy ők rendezhetik a 2032-es nyári olimpiát. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) – 72 igen, 5 nem végeredményű – szavazása a múlt szerdán puszta formaság volt. A NOB idén februárban „preferált partnerként” nevezte meg ugyanis Ausztrália harmadik legnagyobb városát, és onnantól kezdve

csak az volt a kérdés, hogy Brisbane és a szövetségi állam kormánya vállalja-e a költségeket,

illetve a rendezéshez szükséges garanciákat.

Hivatalos: Brisbane rendezi a 2032-es olimpiát

Arról még lehet vitatkozni, hogy nagy erőfeszítésekkel kihozhatnak-e nyereségesre egy olimpiát, de milliárdokat költeni egy olimpiai pályázatra, majd veszíteni a közpénz soha meg nem térülésének legbiztosabb módja. Újabban lasszóval kell fogni a városokat, amelyek hajlandóak lennének végigmenni a jelentkezési procedúrán, így aztán óriási blamától mentette meg magát a NOB, amikor bejelentette, hogy Brisbane-nel tárgyal a 2032-es olimpia megrendezéséről.

A NOB 2019-ben változtatta meg a  pályázati rendszert, aminek több oka volt. Már maga a rendezésért folyó verseny is sok pénzt emésztett fel, és többször szerepet játszott benne a korrupció. A leglátványosabban a 2002-es, Salt Lake Cityben rendezett téli olimpia kapcsán, de Rio de Janeiro 2016-os és Tokió 2020-as nyári pályázata is besározódott. A házigazdai szerepre törő városok (és kormányok) hajlamosak voltak a költségeket alulbecsülni, majd magukat túlvállalni, ami adóssághegyhez, majd a létesítmények elhanyagolásához – például Athén és Rio esetében – vezetett.