Ha győz az ellenzék, a NER-milliárdosoknak vallaniuk kellene titkos trezorjaikról

Elveszíthetik névtelenségüket a kormányközeli magántőkealapok végső tulajdonosai, ha a Fidesz tavasszal elveszti a választásokat. Az offshore-előnyöket ötvöző vagyonkezelési forma töretlenül népszerű ebben a körben, és elfedi a központi akaratot az ezermilliárdos vagyon mozgatásában.

A budai Rózsadombon ezekben a hetekben is szorgosan dolgoznak a hatvanas évek egyik nívós középületének felújításán, amely több mint fél évszázadon át a Magyar Tudományos Akadémia kémiai kutatóintézetének otthonaként szolgált (lásd a fenti képen). Azt azonban nem tudni, végső soron kinek a megbízásából renoválják a több milliárd forint értékű, Pusztaszeri úti ingatlant, mert amióta az MTA eladta, átlagosan évente egyszer gazdát cserélt, és végül egy olyan magántőkealap szippantotta magába, amely anonimitást garantál a befektetőinek.

Bár ez a 2015-ben elindított befektetési forma csak szűk körben népszerű, a magántőkealapok ezermilliárdos vagyont rejtenek. Így nem csupán azt nem lehet megtudni, kié az ország egy-egy ikonikus épülete vagy százmilliárdos forgalmat lebonyolító vállalata, de még olyan vagyonelemek is ismeretlenekhez kerülhetnek, mint az ország autópályáinak üzemeltetésére kiírt koncesszió joga.

Az MTA-tól 2015-ben még a Magyar Nemzeti Bank alapítványa vette meg a rózsadombi ingatlant 2,7 milliárd forintért. Az alapítvány – tartva magát ahhoz az elhíresült mondathoz, hogy az alapítványi vagyon elvesztette közpénz jellegét – hamarosan tovább is adott a jószágon, amely először a letelepedési kötvényeken gazdagodó Földvári Gábornak, majd a jegybankelnöki fiú barátjának, Száraz Istvánnak a kezelésébe került. Utóbbi gyakran megfordul Tiborcz István és Orbán Ráhel társaságában is. Ezen a ponton azonban a tulajdonosnak már nyoma is veszett, a birtokos után vizslató szemek legfeljebb információmorzsákra bukkanhatnak.

Hozzászólások