Kozári Zita: Az emberi jogok megsértésének olimpiája

A téli olimpia véget ér, az emberijogsértések nem Kínában.

Amíg rendkívüli piárral zajlottak a sportesemények, addig is sportdiplomáciai eszközökkel maszkolták Kína erőszakos kisebbségpolitikáját, a kínai ellenzékkel szembeni leszámolást az elmúlt hetekben. Mindent elárul a gondosan előkészített, megszervezett, sikerpropagandával körített olimpia arról, mit gondol Kína a saját, világban betöltött szerepéről, a kínai népről és általában az emberekről.

Jogsértések történnek az olimpiai falun belül és kívül – erről tudtak külföldön is, sorra jelezték a jogvédő szervezetek, sőt a téli olimpiai játékokon résztvevő államok is, már hónapokkal a játékok előtt. Ezekre a kritikákra, felvetésekre mindig ugyanaz a kínai válasz érkezett: ne politizáljuk át az olimpiát! Olyannyira tartanak az „átpolitizálástól” szervezők, hogy azt ajánlották: a sportolók ott tartózkodásuk ideje alatt ne is posztoljanak az olimpiáról. Ne szivárogjon ki információ, ha pedig mégis kiszivárog, akkor egy-egy óvatlan megosztás – figyelmeztettek az illetékesek – könnyen törvénybe ütközhet. És ha kínaiak ilyen barátságosan figyelmeztetnek, akkor azt érdemes nagyon komolyan venni.

Peking olimpiát is úgy rendez, ahogy a világhoz viszonyul: a maga módján

A járvány problémát és mentséget is jelent Kína számára, amely úgy rendezhet védőburokba zárt téli olimpiát, hogy onnan az ország modern nagyhatalommá emelkedését illusztráló képek kerüljenek a nézők elé. Az pedig, hogy a világ mit gondol a színfalak mögötti autokráciáról, már nem érdekli a saját útja üdvözítő voltát hirdető Pekinget.