Jeszenszky Géza: Kevés a párhuzam 1956 és Ukrajna megtámadása között

Az 1956-os szovjet agressziót 15 évesen, nagyon tudatosan éltem át. Olvastam a rengeteg magyar újságot és a házfalakat beborító hirdetményeket. Hallgattam a magyar és a külföldi rádióadókat. Tudtam, hogy egy nukleáris nagyhatalommal állunk szemben, és azt is megértettem, hogy amennyiben Amerika és a NATO kész és fizikailag képes lenne fegyveres segítséget nyújtani a magyar felkelésnek, mondjuk légi úton, ez egy atomháború veszélyét idézné föl.

Akkor az ENSZ segítségét vártuk, hiszen három évvel korábban annak zászlaja alatt mentették meg Dél-Koreát az Észak agressziójától. Vágyaink netovábbja a semlegesség volt, amit egy évvel korábban Ausztria megkapott az 1945 óta őt megszálló nagyhatalmaktól. Ma, az egykorú dokumentumok ismeretében, megkockáztatható, hogy a Kreml 1956. október 31-i, a magyar szabadság eltiprását jelentő végzetes döntése előtt lett volna némi esélye egy nagyobb közép-európai semleges övezet létrehozásáról tárgyalni. Hiszen 1945-ben Jaltában a Szovjetunió szabad választásokat ígért az általa felszabadított, de azóta megszállása alatt tartott országok számára.

Daniel Finkelstein: Ukrajna a liberális demokráciát védi, hogy liberális világ tagja lehessen

Putyin számára katasztrófa lenne, ha nyílt, őszinte vita zajlana a történelemről, írja a konzervatív The Times szemleírója.