Messziről jött asszony – In memoriam Madeleine Albright
Az Egyesült Államok első női külügyminiszteréről, a most elhunyt Madeleine Albrightról kinevezésekor, 1997 februárjában jelent meg portré a HVG-ben. Ezt közöljük most újra változtatás nélkül.
Tizenegy nap alatt kilenc fővárosban tesz bemutatkozó látogatást február második felében az új amerikai külügyminiszter, Madeleine Albright. A Newsweek magazin választ kaphat múlt heti címlapján feltett kérdésére: Amerika odavan érte, de vajon így lesz-e vele a világ többi része is? Washingtonban határozottan állítják, hogy a mérlegelésben semmi szerepe nem lehet a miniszter családja története most feltárult fejezeteinek.
„Lebilincselő történet” – mondta állítólag a múlt hétfőn Clinton amerikai elnök, amikor megismerkedett tíz nappal korábban beiktatott külügyminisztere, az 59 éves, prágai születésű, de 11 éves kora óta Amerikában élő Madeleine Albright (született Maria Jana Korbel) családja történetének frissen feltárt fejezeteivel. A Washington Post munkatársa által összegyűjtött információkkal maga az érintett is csak öt nappal a közlés előtt szembesült; Michael Dobbs újságíró akkor mutatta be neki azokat az általa Prágában gyűjtött dokumentumokat, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a magát mindaddig cseh hívő katolikus család sarjának tudó Albright valójában zsidó származású, 1941 és 1945 között az auschwitzi és a theresienstadti koncentrációs táborokban pusztultak el apai nagyszülei, anyai nagyanyja, nagybátyja, nagynénje, unokatestvére és még legalább fél tucat rokona.
Hogyan fordulhat elő, hogy a művelt, az európai történelemben nem egyszerűen jártas, hanem azt több mint tíz éven keresztül professzorként oktató, csehül, lengyelül, oroszul és franciául is beszélő, s jóval a holocaust előtt született külügyminiszter ilyen mértékben nem ismerte a saját szülei, nagyszülei életét – tették fel sokan a kérdést. Albright állítja: apjától, az egykori csehszlovák diplomatától, majd amerikai egyetemi tanártól mindössze annyit tudott meg a rokonairól, hogy azok meghaltak „a háború alatt”. Az édesanyja, Mandula Korbel által írt rövid családtörténet sem tesz említést a zsidó gyökerekről.