Nemzetközi lapszemle: Az USA a magyarországi emberi jogi problémákat sorolja

• State Department

Az amerikai Külügyminisztérium legújabb emberi jogi jelentése a következő területeken lát gondokat Magyarországon:

• a hatalom igyekszik beleszólni a bírói függetlenségbe, próbálja csökkenteni azt
• önkényes, illetve törvénytelen beleavatkozás a magánszférába, ideértve, hogy kémprogram segítségével oknyomozó újságírókat, ellenzéki politikusokat, üzletembereket figyeltek meg
• a szólásszabadság és a sajtó önállóságának korlátozása, aminek része, hogy büntetés jár azért, ha valaki „elferdíti az igazságot, vagy riogat”
• a Klubrádió analóg hullámsávjának megvonása
• immár jogi akadályokba ütközik a melegség bemutatása a médiában
• a menedékkérők ki vannak téve annak, hogy rövid úton kizsuppolják őket az országból
• az államhatalom korrupció révén juttat előnyöket bizonyos gazdasági szereplőknek
• politikailag megfélemlítenek, illetve törvényi úton gátolnak bizonyos civil szervezeteket, beleértve, hogy jogi elmarasztalást, illetve bírságot vonhat maga után a migránsok segítése
• szélsőséges erőszak fenyegeti a romákat és a nemi kisebbségek képviselőit.

A dokumentum úgy ítéli meg, hogy ugyan a kormány tett egyet s mást azok ellen a hivatalos személyiségek ellen, akik megszegték az emberi jogokat, ám nem sok történt a politika legfelső szintjére kiterjedő korrupció ellen.

• Politico

Több résztvevő is megerősítette: a magyar igazságügyi miniszter igen kihívó hangot ütött meg két napja Brüsszelben az Általános Ügyek Tanácsának ülésén, ahol a fő téma a magyar korrupció volt. A svéd Európa-ügyi miniszter megkérdezte például, hogy a választási győzelem birtokában az Orbán-kormány nem akar-e visszatérni a belépéskor vállalt kötelezettséghez, mármint hogy teljes mértékben tiszteletben tartja a közös elveket. Ám a magyar politikus nem volt rá kapható, hogy ilyen ígéretet tegyen. A másik félnek az volt benyomása, hogy Budapest felbátorodott az újabb kétharmad miatt.

Egy illetékes úgy fogalmazott, hogy Varga Judit igen arrogánsan viselkedett. Azzal vádolta a többieket, hogy azok kettős mércét alkalmaznak. Egyben utalt a választási sikerre, mintha az igazolná a jogállami elvek nyilvánvaló megszegését. A többiek azt is rossz néven vették ugyanakkor, hogy Magyarország megtöri az egységet és hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért – írja a Politico. (Szijjártó Péter külügyminiszter ezzel kapcsolatban már nyilatkozott – a szerk.)

• Christian Science Monitor

A vezércikk szerint a magyar és a francia választás kételyeket vetett fel, mármint hogy mennyire tekinthetőek közösnek Európában az értékek, főként, amikor ekkora veszélyben van a biztonság és a gazdasági stabilitás. Az autokrata Orbán újabb mandátumot szerzett, Marine Le Pen pedig minden további nélkül elnök lehet 10 nap múlva.

Ez pedig ráirányítja a figyelmet a populizmus jövőjére, mivel mindkét politikus azt az irányvonalat képviseli, amely igencsak megerősödött a pénzügyi, illetve migrációs válság nyomán. Jellemző rájuk az identitáson alapuló nacionalizmus, a befelé irányuló gazdaságpolitika és a lopakodó tekintélyelvűség. Mindketten csodálják Putyint. Viszont ha Le Pen lenne a befutó, az szétverné az egységet Ukrajna ügyében.

Hogy előretörtek az urnáknál, mellesleg a magyar szavazás során az EBESZ szerint komoly visszaélések voltak, nos, az megkeményítette az EU-t, amely érvényt kíván szerezni a demokratikus elveknek. Daniel Freund német zöld EP-képviselő ezt úgy közelíti meg, hogy nem lehetsz tagja egy klubnak, ha nem tartod be annak szabályait, de azért a kapott pénzt zsebre vágod.

Több tanulmány is azt igazolja viszont, hogy a járvány megtörte a populizmus lendületét, mert az ilyen kormányok nem jól teljesítettek a fertőzés elleni küzdelemben. A nagy kérdés jelen pillanatban az, hogy zárja-e sorait az unió vagy inkább laza gazdasági összefogásként megy tovább. Erre a franciák adhatják meg a választ, ám Magyarország és Lengyelország ügyében Brüsszel már letette a garast. Ragaszkodik a demokratikus normákhoz, így az üzenet az, hogy az egységnek és egyenlőségnek az a legjobb garanciája, ha egy kormány tisztességes.

• Süddeutsche Zeitung

A szabad világot két oldalról is támadás éri: egyrészt kívülről, a többi közt Oroszországból és Kínából, másrészt pedig belülről, a demokráciaellenes pártok oldaláról. Olyan, mintha az emberek megcsömörlöttek volna a saját szabadságuktól. Ami Moszkvát és Pekinget illeti, azok iszonyatos konkurenciát jelentenek a Nyugatnak – az egyik a háború és destabilizálás formájában, a másik pedig oly módon, hogy Orwell 1984-ét idéző módon totalitárius megfigyelő államot épít ki.

A sorokon belül az antidemokratikus és populista pártok meglovagolják az elégedetlenséget, a leszakadás érzetét. Ez az irányzat éppen most diadalmaskodott Magyarországon. Drámai példa továbbá Franciaország, a demokratikus gondolat egyik bölcsője. Macron ugyan a Kreml zsarnokának fontos ellenpontja, ám odahaza ő a demokratikus pártrendszer utolsó olyan képviselője, aki képes többséget összehozni. De aggódhat a sorsáért. És nem kizárt, hogy az EU egyik legfontosabb tagját hamarosan fasiszták, rasszisták, Putyin ajnározói és kegyencei irányítják.

A jelenséget nem lehet egyhamar felszámolni, mert a polgárok többsége fogékony a populista kísértésre és szirénhangokra. A jelszó: „a nép a kizsákmányoló elit ellen”, az „igazi demokrácia” és a véleményszabadság. De persze ez is csak egy válság és a demokrácia már sokkal rosszabbat is túlélt.

Ráadásul a háború pont az ellenkezőjét érte el, amit Putyin akart, mert ismét rávezette a szabad világot a saját méltóságára és értékeire. Ezzel pedig megmutatta az erejét. A demokráciának ugyanis igen jelentős az önkorrekciós képessége. Ellenben minden más alternatíva rettenetes – írja a Süddeutsche Zeitung.

• Wall Street Journal

Az orosz invázió érzékenyen érintette a kelet-európai volt szocialista országokat, ám ezzel együtt lényeges ellentét van a lengyel és a baltiak, illetve a magyarok, a csehek és a szlovákok között, mivel utóbbiak hajlanak a Kreml támogatására. Ez pedig gátolhatja az újabb szankciók elfogadását. Nem véletlen, hogy Budapest és Pozsony veszélyezteti a nyugati egységet az energiafüggés felszámolása ügyében. Orbán ügyesen rájátszott a választás előtt arra, hogy az emberek ki akarnak maradni a viszályból.

Pedig a földrész többi részén meglehetősen egyértelmű az ukrán helyzet megítélése. Az említett három országot viszont súlyosan érinti a menekülthullám és visszaüthetnek rájuk a büntető intézkedések. Benn kell őket tartani a nyájban, ám ez egyre nehezebb, mert a Moszkva-barát vélemény egyre jobban erősödik a körükben – állapítja meg a Wall Street Journal írása.

• The Guardian

Újabb tanulmány erősítette meg, hogy hiba, ha a politikai fő áramlat pártjai a szélsőjobbot majmolják, mert az csak a szélsőséges tábornak jó. A bécsi és az oxfordi egyetem, valamint a mannheimi Európai Szociális Kutató Központ egy-egy munkatársa, 12 nyugat-európai országban vizsgálta meg a 70-es évek óta rendelkezésre álló adatokat és arra jutott, hogy az csupán a radikális jobboldalnak kedvez, ha ellenfelei hajlandóak az ő térfelén megvívni a harcot.

A kérdés úgy merült fel, hogy mit lehetne tenni, miután a szélsőjobb egyre több helyen jön fel. Az egyik válasz, hogy a politikai erői legyenek keményebbek például a bevándorlás ügyében. Ám ez téves, mert miért szavaznának a polgárok az utánzatra, amikor ott van nekik az eredeti is? Sőt, inkább csak még többen állnak be a szélsőségesek zászlaja alá, ha az tartós szereplő tud lenni a politikai színpadon. Azaz a másolás minimum eredménytelen, legrosszabb esetben viszont pont a kívánttal ellentétes hatást fejt ki. Macron is küszködhet, hogy ne a radikális jobb diktálja a feltételeket a választás második fordulójában.

• Die Presse

Újabb vihart kavart a magyar bővítési biztos, ezúttal azért, mert nem hajlandó kifizetni az anyagi támogatást a megszállt területeken élő palesztinoknak, így azok sokszor már az orvosi kezeléseket sem tudják igényben venni, mert nincs rá pénz. Várhelyi Olivér arra hivatkozva állította le a 214 millió euró folyósítását, hogy a palesztinok előbb tüntessék el az Izrael-ellenes kitételeket a tankönyvekből.

Az ügy úgy került a politikus elé, hogy a tagállamok nem tudnak dűlőre jutni a kérdésben. Csakhogy immár 15 ország közös nevezőt tudott kialakítani, így külügyminisztereik sürgetik, hogy a Bizottság tűzze ismét napirendre a kérdést. Merthogy lépni kell, mivel a források befagyasztása még jobban kiélezi a humanitárius helyzetet az országban. És amit Várhelyi képvisel, azt immár a többség nem fogadja el – írja cikkében a Die Presse.