Egyre többen láthatók a Schadl-ügy miniszterekig mutató "szívességek" láncolatában

Vajon Orbán Viktor mit szólna ahhoz az értékeléshez, hogy olyan gyenge államot épített, amelyben egy nímand végrehajtó is kénye-kedve szerint rángathatja a minisztereit? Mert ha nem tetszik a kormányfőnek ez az olvasat, akkor Völner Pál igazságügyi államtitkár meggyanúsítása után aligha lehet másról szó, mint hogy az erős állam élén posztolók az elmúlt években kiosztották a szerepeket, hogy ki hol, miként és milyen segéderőkkel nyúlhatja le a közpénzeket.

Az elmúlt hetekben egy ilyen elosztóközpont képe bontakozott ki azzal, hogy egy adóhivatali lehallgatási ügyben gyanútlanul főszereplővé vált a folyton mobilon fecsegő Schadl György fővégrehajtó, ezzel menthetetlenül magával rántotta Völnert, és nyilvánvalóvá tette a fél kormány korruptságát. Az erős állam értelmezését támasztja alá az is, hogy a Fidesz már tavaly májusban bebiztosította: ha a párt az idei választásokon netán elvesztené a hatalmat, akkor is döntő szava legyen – többek között – a végrehajtók kiválasztásában.

Erre szolgál a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának felállítása, amelynek élére Orbán Viktor a saját jobbkezét, a 2015 óta közvetlenül mellette dolgozó Biró Marcellt állította. Innentől kilenc éven át ő dönthet a gazdaság működését jelentősen befolyásoló szereplők, például a végrehajtók kiválasztásáról.

A kormány bukás esetén is Orbán-hű ember felügyelheti a végrehajtókéhoz hasonló "aranybányákat"

A NER-elit tervez a 2022 utáni időszakra, továbbra is rajta tartaná a kezét a pénzcsapokon - akár kormányon marad, akár nem. Egyebek közt erről is szólnak a Schadl-ügy nyomozati anyagai.