A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Abban persze nincs semmi meglepő, hogy az orosz–ukrán háború következtében kialakult globális élelmiszerhiány következményeit ilyen, vagy olyan módon a világ szinte mindegyik országa megérzi. Abban a tekintetben viszont már rendkívül tarka a kép, hogy ez konkrétan hol, hogyan csapódik le. Szerbiában például májusban az derült ki, hogy a legnagyobb hiánycikk: a cukor.
Még valamikor május derekán látta szükségesnek és indokoltnak a mezőgazdasági minisztérium, hogy közölje a nyilvánossággal, „hamisak azok az információk, amelyek szerint cukorhiány van Szerbiában”.
Elegendő kristálycukor van a piacon, tájékoztatták a minisztériumi illetékesek az állami hírügynökséget, és ahogyan az lenni szokott, a megnyugtatásnak szánt közlés ki is váltotta az épp ellenkező hatást: az emberek országszerte rohantak a boltokba cukrot vásárolni. Ennek következtében aztán valóban kialakult a cukorhiány a piacon: négy nappal később már arról számolt be a sajtó, hogy Szerbia nagyobb városaiban sehol sem lehet cukrot venni a boltokban, az újságok hasábjai pedig megteltek az üres polcokat ábrázoló fényképekkel.
Drágulás és hiány: pusztító találatot kapott a világgazdaság az orosz-ukrán háborúban
Évtizedes árrekordokat dönt az olajtól a gabonáig számos termék, melyekből Oroszország és Ukrajna jelentős exportőr. Ráadásul az árupiacokon igen magas fokú a globalizáció és így a sebezhetőség.
