Politico: Azt reméli, sikerülhet politikai úton rendezni az orosz-ukrán háborút? Inkább tegyen le róla

Jelenleg egyik háborúzó fél sem keresi a tárgyalásos rendezés lehetőségét és ez még sokáig így is marad – írja az amerikai hírportál európai kiadásában Rajan Menon, a Columbia Egyetem vezető kutatója, illetve Daniel R. DePetris, a Defence Priorities elemző intézet munkatársa. Úgy látják, hogy sok fájdalommal járó, elhúzódó küzdelemre kell felkészülni.

Az oroszok most Donyeck városánál csinálják azt, ami előzőleg oly sikeres volt Luhanszknál: tüzérséggel péppé lövik az ukrán állásokat. A másik oldal szívósan ellenáll és ellenoffenzívát készít el Herszonnál, így a támadók kénytelenek csapatokat átcsoportosítani délre. Azt lehetne gondolni, hogy a súlyos veszteségek, illetve hatalmas anyagi áldozatok miatt a két oldal kapva kapna a békés kiút lehetőségén, ám ez nem így van.

Először is, mert az agresszor jelentős ukrán területeket hódított el. Luhanszk megyét, Donyeck tartomány felét, szárazföldi folyosót szerzett a Krím felé, elfoglalta Zaporizssja egy részét, valamint a Fekete-tenger menti partvidék egy szeletét. Az ár nagy volt, de Vlagyimir Putyin azt hiszi, hogy nyerni tud. Továbbá hogy a nyugati támogatás meggyengül, amint komolyan jelentkeznek a háború olyan gazdasági hátulütői, mint az infláció és az energiaárak robbanása. És lehet, hogy ebben igaza is van.

Hiszen a gázszállítások csökkentése folytán Németország, a földrész gazdasági motorja rendkívüli lépésekre kényszerül, nehogy a télen földgáz nélkül maradjon. A szankciók ártanak az orosz gazdaságnak, de az elnök bízik abban, hogy kitartóbb, mint Európa

Ukrán kollégája ezzel szemben úgy véli, hogy az idő neki dolgozik, mert az oroszok már eddig is példátlanul magas árat fizettek a hadműveletért. Azon kívül Kijev hatékony nyugati fegyvereket kap, és nem úgy néz ki, hogy egyhamar elakadna az utánpótlás. Arról nem beszélve, hogy az ukránok saját földjüket, és úgy gondolják, hogy nincs is más választásuk, mint a harc, mert a tét hazájuk fennmaradása.

Csakhogy az ország hatalmas humanitárius és gazdasági válságot él át. A Világbank úgy becsüli, hogy az ukrán gazdaság az idén 45%-kal esik vissza. Az újjáépítés – ukrán felmérés szerint – 750 milliárd dollárt tesz majd ki, ez 3,5-szer több, mint a legutóbbi GDP. Eddig 12 millió ember menekült külföldre, illetve kényszerült elhagyni lakóhelyét. Kétharmaduk gyerek. Az ukrán harci szellem mégsem hanyatlik.

A holtpont láttán sokan joggal következtetnek arra, hogy a háború kihatásai messze túlmennek Ukrajnán. Nyugaton a gazdasági növekedés már gyengül, szakértők visszaeséstől óvnak. Európában rekordszintet ért el az infláció. Tovább súlyosbodhatnak a gondok a világ élelmiszer ellátásában.

És akkor még ott vannak a katonai szempontok is. A támogatás folytán Moszkva szemében a Nyugat hadviselő fél. És minél nagyobb lesz ez a szerepvállalás, annál inkább fennáll a kockázat, hogy a küzdelem valamelyik NATO-országra is átcsap. Ez pedig – a legrosszabb forgatókönyv alapján – még nukleáris összecsapáshoz is vezethet.

Megbékélés csak akkor lehetséges, ha a két fél, vagy legalább az egyikük úgy ítéli meg, hogy tárgyalni jobb, mint ellenségeskedni. De attól még nagyon-nagyon messze vagyunk – mutat rá a Politicóban megjelent elemzés.