Jake Adelstein: Tokió Vice – Egy újságíró a japán maffia hálójában
Egy rövid és viszonylag érdektelen időszak erejéig szaitamai politikai ügyekről írtam. De ezután újra a rendőrségi újságírás felé vitt a sorsom, ráadásul egyenesen Tokióba. Úgy éreztem, eljött az én időm! Csakhogy amikor engem és a velem együtt kezdő három kollégát a következő állomáshelyünkre vezényeltek, én a földi pokolba, a bűn városnegyedébe kerültem.
Ekkor már házas voltam. A feleségem, Szunaó Adelstein nem lelkesedett a gondolatért, hogy a bűn és kísértések világában kelljen dolgoznom. Már három éve voltunk házasok. Annak idején első látásra egymásba szerettünk. Szunaó a Nikkei Publicationsnél dolgozott, egy társasági eseményen találkoztunk, amin ő maga is újságíróként vett részt. Amikor elhívtam randevúra, 29 éves volt, és a 30. születésnapja előtt férjhez akart menni. Néhány randevú után kibökte: járjunk együtt három hónapig, de ha a próbaidő végén nem leszek meggyőződve arról, hogy feleségül akarom venni, viszlát. Volt humora, kitűnően beszélt angolul, igazán szexi nő volt (és még ma is az, ó, de mennyire!). A megállapodást tehát örömmel elfogadtam. Ám én is szabtam egy feltételt: benne vagyok a házasságban, de várni szeretnék három évet, mielőtt gyerekeket csinálnánk. Szunaó beleegyezett, és az eljegyzés rekordidő alatt megtörtént. A harmincadik születésnapja előtti napon házasodtunk össze, ebédszünet alatt ugrottunk ki az uravai városháza házasságkötő termébe. A házasságkötés majdnem érvénytelennek bizonyult, mert a születésnapomat a tradicionális japán naptár – Sóva 44 – és nem a nyugati naptár szerint – 1969 – írtam az űrlapra. Szerencsére egy kis üvöltözés megtette a hatását, és semmi sem állt a boldogságunk útjába.
A feleségem azért örült, hogy Tokióba költözünk. Ezzel nem volt egyedül. Legalább odahagyjuk az unalmas alvóvárost, gondoltam. Jó lesz újra rendőrségi ügyekkel foglalkoznom, és ismét egy nagyvárosban!
Hivatalosan a Tokiói Rendőrkapitányság Negyedik Körzetébe kerültem, de a környék gyakorlatilag harci zónának bizonyult. A Negyedik Körzethez tartozott a sindzsukui rendőrség, a sindzsukui körzet majdnem egésze és a híres Kabukicsó. Kabukicsónak semmi köze nincs a kabukihoz, a kizárólag férfiak által játszott hagyományos japán színházhoz, annál inkább van köze a hagyományos szexiparhoz.
