Moszkva gazdaságilag vesztésre áll, de a magyarok sem fognak nyerni

Optimista tervekkel vágott neki az idei évnek az Orbán-kormány, február elején győzelmi jelentésben kürtölte világgá, hogy a magyar gazdaság minden várakozást felülmúló mértékben, bő 7 százalékkal bővült 2021-ben. Igaz, hogy közben elszabadult az infláció (januárban közel 8 százalékos volt az átlagos áremelkedés), de azzal hűtötték a kedélyeket, hogy az év vége felé visszatérünk az elfogadható, 3–4 százalékos tartományba.

Friss tudás birtokában azt mondta a kilátásokról Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón, hogy a jegybank 5-6 százalékos inflációs előrejelzését tartják irányadónak a mostani évre. Eközben egyes elemzők már 9 százalékot sem tartanak kizártnak. Azt a miniszter sem zárta ki, hogy végül 6 százaléknál magasabb lesz az áremelkedés átlagos mértéke. Növeli az aggodalmakat, hogy a jegybank ma is emelte az irányadó kamatát.

A jegybank a tervezettnél sokkal nagyobb kamatemelést hajtott végre

A háború előtt lefektetett menetrend szerint nem lett volna kamatemelés, de a jegybank 75 bázisponttal emelte az irányadó rátát. A kamatemelésre szükség is van, a háború miatt a forint árfolyama esik, a tőzsde zuhan, az inflációs kockázatok erősödnek.

Senki nem lát tehát tisztán, a háború viharos gyorsasággal érvénytelenítette a prognózisokat. Ma már azért kell küzdeniük a kormányoknak, hogy a lakosság ne maradjon alapvető szükségletei ellátása nélkül, legyen szó fűtésről, élelmezésről, kommunális szolgáltatásokról.