Nemzetközi lapszemle: Nyugtalanító szintet ért el a forint folyamatos leértékelődése
Putyin országa példátlanul gyenge, és az elnöknek fogalma sincs, mitévő legyen az újabb és újabb kudarcok láttán, írja a Guardian vendégkommentárjában Simon Smith, aki Nagy-Britannia nagykövete volt Ukrajnában, illetve Moszkvában. Egy fiatal német fotós lány arról beszélt a Süddeutsche Zeitungnak, hogy Magyarországon veszélyes a nemi kisebbséghez tartozni. Kijevi útja után megosztja tapasztalatait a Washington Postban David Ignatius, a lap egyik külpolitikai szemleírója. Válogatásunk a világsajtó írásaiból.
Le Monde-elemzés: A forint gyengesége a magyar gazdaság állapotát tükrözi
Az orbáni Magyarországon a fizetőeszköz jó ideje folyamatosan vesztett értékéből, hogy szavatolja az ipar versenyképességét, ám az év eleje óta már 16 százalékkal értékelődött le, így az utóbbi időben szinte nap mint nap történelmi mélypontot ér el a forint.
A Bécsből írt tudósításában Jean-Baptiste Chastand rámutat, hogy a folyamatos leértékel(őd)és most már nyugtalanító szintet ért el a háború és a vágtató infláció miatt. Az Unión belül nincs még egy ennyire sérülékeny pénznem, jócskán alulteljesít még a szűkebb régió valutáihoz képest is.
Egyelőre azonban semmilyen pánikot nem tapasztalni a magyarok körében, még akkor sem, ha az ingatlanhirdetésekben egyre többször látni euróban megadott árakat. Egyes elemzők azonban félreverik a vészharangokat, mert a válság a következő hónapokban meglőheti a fizetési mérleget. Csaba László közgazdász úgy nyilatkozott két napja az Mfornak, amelyet a Le Monde is beidéz, hogy ha a hatóságok nem avatkoznak közbe, akkor könnyen előállhat olyan helyzet, mint korábban Argentínában. Azaz elképzelhető, hogy közbe kell avatkoznia a Valutaalapnak, ahogy az a 2008-as válság idején történt.
A jegybank hiába futott neki többször is, képtelen megállítani a forint mélyrepülését. A Putyinhoz fűződő szoros viszony miatt attól nem kell tartani, hogy leállnak az orosz gázszállítások, de a téli fűtésszámla hatalmas lesz az ország számára, és ez teljesen felborítja a kereskedelmi mérleget. A Gazprom nagy meglepetésre szükség esetén ugyan fizetési haladékot ad, ám ettől a piacok nem nyugszanak meg.
Miró József, az Erste elemzője úgy véli, a legjobb az volna, ha Magyarország megállapodna az EU-val a jogállami kifogások miatt befagyasztott alapok feloldásáról. Brüsszel nyomására az Országgyűlés már elfogadott egy sor reformot, és a szakértők többsége ezek után úgy véli: a Bizottság megnyitja majd a pénzcsapot, ami jótékony hatással lesz a magyar gazdaságra. Csakhogy az osztrák bank munkatársa szerint a piacok fura mód ezt még nem igazolták vissza.
Petz Raymund a GKI-tól pedig nem biztos abban, hogy tényleges változások várhatók, lehet, hogy csak politikai trükkről van szó. Ő maga osztja azokat a kétségeket, amelyek Orbán tényleges szándékait övezik. Hiszen a politikus a hazai fórumokon továbbra is hevesen támadja Brüsszelt, ugyanakkor homályban tartja geopolitikai szándékait.
Petz hozzáteszi: a magyar kormány gazdaságpolitikája nem világos, nem átlátható és nem megbízható. A költségvetést érintő döntéseket sebtében hozzák meg, a gazdasági szereplőknek nincs idejük felkészülni rájuk.
Ugyanakkor – mutat rá a Le Monde tudósítója – 2010 óta most először a piacok mintha azt üzennék Orbánnak, hogy itt az ideje helyreállítani a működő demokráciát.