Amikor Rishi Sunak (Risi Szunak) került a brit miniszterelnöki székbe, az indiai közösségi média megőrült, terjedtek a hírek arról, mennyire indiai, mennyire hindu Sunak, milyen mértékben kapcsolódik Indiához tory politikus. Pillanatok alatt bejárta a netet a tavalyi videó, amelyen Rishi Sunak és a felesége a minden kívánságot teljesítő istennő, Kamadhenu tiszteletére rendezett tehénpúdzsán vesz részt, illetve az a kép, amelyen Sunak első miniszterelnöki beszédét mondja csuklóján a kalávával, a szent védőfonallal.
Az ünneplés annak szól, hogy abban az államban került a legmagasabb politikai pozícióba egy indiai, amelyik Indiát gyarmati viszonyok között tartotta, ahol „kutyáknak és indiaiaknak tilos” volt belépni klubokba, még 1947-ben, az indiai függetlenség kikiáltásakor is.
A világtörténelmi eseménnyel párhuzamosan nálunk Háy János író és Rozs Tamás csellista-énekes, zenetanár volt a figyelem központjában, akik „Ki vagyok én? Petőfi arcai” című zenés-irodalmi előadást tartottak India több városában, Delhiben, Mumbaiban (korábban Bombay és a keralai Thrissurban (korábban Trichur). Indiában október a fesztiválok és ünnepek hónapja.

A bicentenáriumi rendezvény kiadványa, a címlapon Brunner Erzsébet 1936-ban, Japánban festett Petőfi-portréjával
hvg360