Mindig is a NER közelében volt Lantos Csaba üzletember, de soha nem volt a Fidesz tagja. Az üzletembert jól ismerőket kérdeztünk arról, mi motiválhatta az egyik leggazdagabb magyart, hogy beszálljon a politikába. Bemutatjuk céges érdekeltségeit, a legzűrösebb történettel együtt.
Kipróbált harcostársakkal és sokat látott üzletemberekkel készül harcba szállni az ismerős és ismeretlen ellenfelekkel szemben az ötödik Orbán-kormány - írtuk még májusban, mikor Orbán Viktor kiposztolt egy fotót az alakuló kormányáról.
A csoportképről most ki kell satírozni Palkovics László Technológiai és Ipari minisztert, azonban az új tárcavezetőre, Lantos Csabára is pontosan illik az első mondatban olvasható leírás.
Az üzleti világban jól ismert és nagyra tartott, valamint mindkét politikai oldalon barátokkal bíró vagy legalábbis szót értő Lantos Csaba 2021-ben a 95. leggazdagabb magyarnak számított, a 12,2 milliárd forintra becsült vagyonával.
Jelenleg a földgázkereskedő MET Holding AG elnöke, a Richter Gedeon Nyrt. igazgatósági és a 4iG tanácsadó testületének tagja, de Trócsányi László volt miniszter mellett helyet kapott a Szegedi Tudományegyetem kuratóriumában is.
Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, Lantos Csaba több ismerősével beszéltünk.
Többen is megerősítették, hogy Lantos néhány nap gondolkodási időt kért a felkérés után. Sok mindent át kellett gondolnia, például, hogy mi lesz a cégeivel. Az Opten adatai szerint jelenleg három cég rész- vagy kizárólagos tulajdonosa közvetlenül (Fokroller tanácsadó, Lantos Vagyonkezelő Zrt., Amovibilis vagyonkezelő), melyek révén további öt cégben van érdekeltsége. Legjobban a Lantos Zrt. fut, amelynek 2021-ben 276,7 milliós adózott eredménye volt, az eszközök értéke pedig 6 milliárd forint. Ebben a cégben ő az egyedüli részvényes.
Emellett három magyarországi cégnél igazgatósági tag.
Az egyik forrásunk már csütörtökön biztosra mondta, hogy úgyis el fogja fogadni, mert egy ilyen felkérést nem lehet visszautasítani. Amúgy meg szerinte nyomást is helyeztek Lantosra azzal, hogy rögtön a Palkovics távozásáról szóló hírek mellé kiszivárogtatták a nevét lehetséges utódként.
Többen is arról beszéltek, Lantos nem politikusként gondol magára, politikusi ambíciói nincsenek, bár egyikük szerint kifejezetten jó abban, hogy nagyobb plénum előtt képivseljen ügyeket, és ezt ambicionálja is.
Egy másik forrásunk arról beszélt, Lantos az energiafüggetlenség megteremtését szép szakmai és egyben hazafias feladatnak tartja, mert úgy véli,
a magyar energetikai rendszer függetlenségének megteremtése a nemzeti szuverenitás alapja.
"Ha a haza hívja, menni kell" - összegezte a motivációját, hozzátéve, hogy ugyan technikailag Orbán Viktor hívta, de Lantos ezt nem így tekinti. "Egy nemzeti konzervatív úriember, és ő komolyan így gondol rá." Más is megerősítette, hogy Lantos ezt tényleg komoly szolgálatnak tartja.
Tudomásunk szerint a Paks II. beruházás illetve az orosz olaj és gázbeszerzések nem hozzá kerülnének, így ő a megújuló energia kihasználásával, annak integrálásával és a rendszer fejlesztésével foglalkozhatna.
A májusi kormányalakításkor állítólag nem merült fel a neve, azóta viszont nagyon megváltozott az energiahelyzet. A választás is eshetett rá, mert a MET egyik vezetőjeként ért az energiához, jól ismerik egymást a szereplőkkel és miután a tőzsdén is kereskedett, látja, mi mozgatja a kereskedőket, képes velük tárgyalni és korlátok közé szorítani őket. Az ismertségét mindenesetre árnyalja, hogy megkérdezett több hazai energiapiaci szereplő nem tudott róla semmit.
Bár Orbán most kérte fel először, más miniszterelnöktől is kapott megkeresését: tudomásunk szerint Gyurcsány Ferenc a vagyonkezelő központ vezetését bízta volna rá, de azt visszautasította.
Bár még Király Júlia volt MNB alelnök is ezer éve ismeri és sokra tartja Lantost, az üzletember "életkoránál fogva a Fideszhez vonzódik" és mindig is a NER közelében volt. A Fideszbe soha nem lépett be, "nem érezte, hogy Fidesz-tagnak kellene lennie."
Ő maga erről a HVG Portré-interjúban 2016-ban azt mesélte, "annak a nemzedéknek vagyok a tagja, amelyikből a Fidesz alakult. Én is jártam olyan összejövetelekre, amiket megfigyelt a titkosszolgálat. Ott voltam mindenhol, ahol történtek a dolgok, de egyik pártba sem léptem be. Akkoriban triviális volt, hogy ha valaki elkötelezett egy ellenzéki mozgalom munkájában, az valamilyen társadalmi, tudományos kutatóintézetben húzza meg magát. Én 1987-ben már karrierépítésbe kezdtem, a kétszintű bankrendszer egyik első alkalmazottjaként."
Lantos Csaba: Nem szoktak egy lapon emlegetni Simicskával vagy Habonnyal
A bankárságot saját vállalkozásokra váltó üzletember sokat tanult Csányi Sándortól, korábbi sajtóbefektetését nem bánta meg, kórházalapítóként viszont lassúnak látja az egészségügy átalakulását. HVG-portré Lantos Csabáról.
Hárman építették fel: Lantos, Simor András későbbi jegybankelnök és Nobilis Kristóf jogász, üzletember. Lantos a Forbesnak azt mesélte, „Kristóf volt a katolikus budai úrifiú, én voltam a vidéki protestáns gyerek, az András meg a kozmopolita.” Úgy gondolta, hogy ez a sokszínűség volt a siker egyik alapja. Később a csapat tovább bővült, csatlakozott például Bajnai Gordon későbbi miniszterelnök is.
Lantost a CA-IB-nél érte Csányi Sándor telefonja, akivel egyébként jóban volt. Csányi átcsábította a regionális terjeszkedésbe kezdő bankhoz, ahol 2007-ig vezérigazgató-helyettesként dolgozott. Akkor szakított a banki alkalmazotti léttel, és egészségügyi befektetésekbe kezdett. Az új terültebe az elsők között vágott bele egy olyan időszakban, amikor még semmit sem lehetett tudni arról, hogy mennyire lesz működőképes a piac. A Róbert Károly magánkórház volt az övé, amit 10 év után, 2018-ban adott el. Bedőlt ugyanis a mesterterve, nem sikerült megcsinálni az első tízmilládos forgalmú vállalkozást, de más, egészségüggyel foglalkozó cégben még van tulajdonrésze.
Mindeközben komoly szerepet játszott a tőkepiacon is. 1990-ben az első tőzsdetanács tagja lett, és maradt is 12 éven keresztül, létrehozta a tőzsdei forgalom elszámolását is végző KELER Zrt-t, amelynek 1993-as alapításától 2015 végéig volt aktív elnöke.
Nem minden Lantoshoz köthető történet ilyen szép, gondoljunk csak az elhíresült gázkereskedő cégre, a MET-re, ahol Lantos vezető pozícióban volt.
Egyik forrásunk elmondása szerint Lantos nagyon jó barátja Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatónak, az ő révén került a MET elődjéhez, a 100 százalékos Mol tulajdonban lévő Mol Energiakereskedőhöz. A 2007-ben alakult cégben 2009 végétől egészen 2013. szeptemberéig volt igazgatósági tag, amikor a cég már új néven, MET Magyarország Zrt.-ként futott.
Azok alatt az évek alatt jelentősen átalakultak a tulajdonviszonyok, és megcsípett egy óriási bizniszt is egy állami cég révén.
Az ügyletet a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) nevű civil szervezet tárta fel részletesen 2016-ban. Erre is mindjárt rátérünk, de előbb nézzük a tulajdonosi hátteret. A Mol 2009-ben társtulajdonosként bevonta az offshore adóparadicsomban bejegyzett céget, a Normeston Trading Limitedet, amelynek tulajdonosai a CRBC szerint feltehetően orosz magánszemélyek vagy orosz állami cégek lehettek. Az Átlátszó pedig arról írt, a végső tulajdonos Megdet Rahimkulov lehet (a vezetéknév ismerősen csenghet, a Magyarországon is üzletelő fiai Mészáros Lőrincnél is gazdagabbak).
Két évvel később a Normeston megvált a részétől, az új résztulajdonos a szintén oroszokhoz kötött RP Explorer Liquid Fund lett. 2013-ban újabb jelentős változás következett be: a Svájcban megalakult, ma már villamos- és megújuló energiával is foglalkozó, Európa sok országában jelenlévő MET Holding lett a MET Magyarország 100 százalékos tulajdonosa. Miután azonban a vétel lényegében tőkeemeléssel és részvénycserével történt, megmaradtak a korábbi tulajdonosai is, így például a Mol - hívta fel a figyelmet a CRBC, amelynek részletes elemzését ide kattintva érik el.
Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, Lantos Csaba több ismerősével beszéltünk.Többen is megerősítették, hogy Lantos néhány nap gondolkodási időt kért a felkérés után. Sok mindent át kellett gondolnia, például, hogy mi lesz a cégeivel. Az Opten adatai szerint jelenleg három cég rész- vagy kizárólagos tulajdonosa közvetlenül (Fokroller tanácsadó, Lantos Vagyonkezelő Zrt., Amovibilis vagyonkezelő), melyek révén további öt cégben van érdekeltsége. Legjobban a Lantos Zrt. fut, amelynek 2021-ben 276,7 milliós adózott eredménye volt, az eszközök értéke pedig 6 milliárd forint. Ebben a cégben ő az egyedüli részvényes.
Emellett három magyarországi cégnél igazgatósági tag.
Az egyik forrásunk már csütörtökön biztosra mondta, hogy úgyis el fogja fogadni, mert egy ilyen felkérést nem lehet visszautasítani. Amúgy meg szerinte nyomást is helyeztek Lantosra azzal, hogy rögtön a Palkovics távozásáról szóló hírek mellé kiszivárogtatták a nevét lehetséges utódként.
Többen is arról beszéltek, Lantos nem politikusként gondol magára, politikusi ambíciói nincsenek, bár egyikük szerint kifejezetten jó abban, hogy nagyobb plénum előtt képivseljen ügyeket, és ezt ambicionálja is.
Egy másik forrásunk arról beszélt, Lantos az energiafüggetlenség megteremtését szép szakmai és egyben hazafias feladatnak tartja, mert úgy véli,
a magyar energetikai rendszer függetlenségének megteremtése a nemzeti szuverenitás alapja.
"Ha a haza hívja, menni kell" - összegezte a motivációját, hozzátéve, hogy ugyan technikailag Orbán Viktor hívta, de Lantos ezt nem így tekinti. "Egy nemzeti konzervatív úriember, és ő komolyan így gondol rá." Más is megerősítette, hogy Lantos ezt tényleg komoly szolgálatnak tartja.
Tudomásunk szerint a Paks II. beruházás illetve az orosz olaj és gázbeszerzések nem hozzá kerülnének, így ő a megújuló energia kihasználásával, annak integrálásával és a rendszer fejlesztésével foglalkozhatna.
A májusi kormányalakításkor állítólag nem merült fel a neve, azóta viszont nagyon megváltozott az energiahelyzet. A választás is eshetett rá, mert a MET egyik vezetőjeként ért az energiához, jól ismerik egymást a szereplőkkel és miután a tőzsdén is kereskedett, látja, mi mozgatja a kereskedőket, képes velük tárgyalni és korlátok közé szorítani őket. Az ismertségét mindenesetre árnyalja, hogy megkérdezett több hazai energiapiaci szereplő nem tudott róla semmit.
Bár Orbán most kérte fel először, más miniszterelnöktől is kapott megkeresését: tudomásunk szerint Gyurcsány Ferenc a vagyonkezelő központ vezetését bízta volna rá, de azt visszautasította.
Az igazán zűrös sztori
Nem minden Lantoshoz köthető történet ilyen szép, gondoljunk csak az elhíresült gázkereskedő cégre, a MET-re, ahol Lantos vezető pozícióban volt.
Egyik forrásunk elmondása szerint Lantos nagyon jó barátja Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatónak, az ő révén került a MET elődjéhez, a 100 százalékos Mol tulajdonban lévő Mol Energiakerekedőhöz. A 2007-ben alakult cégben 2009 végétől egészen 2013. szeptemberéig volt igazgatósági tag, amikor a cég már új néven, MET Magyarország Zrt.-ként futott.
Azok alatt az évek alatt jelentősen átalakultak a tulajdonviszonyok, és megcsípett egy óriási bizniszt is egy állami cég révén.
Az ügyletet a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) nevű civil szervezet tárta fel részletesen 2016-ban. Erre is mindjárt rátérünk, de előbb nézzük a tulajdonosi hátteret. A Mol 2009-ben társtulajdonosként bevonta az offshore adóparadicsomban bejegyzett céget, a Normeston Trading Limitedet, amelynek tulajdonosai a CRBC szerint feltehetően orosz magánszemélyek vagy orosz állami cégek lehettek. Az Átlátszó pedig arról írt, a végső tulajdonos Megdet Rahimkulov lehet (a vezetéknév ismerősen csenghet, a Magyarországon is üzletelő fiai Mészáros Lőrincnél is gazdagabbak).
Két évvel később a Normeston megvált a részétől, az új résztulajdonos a szintén oroszokhoz kötött RP Explorer Liquid Fund lett. 2013-ban újabb jelentős változás következett be: a Svájcban megalakult MET Holding lett a MET Magyarország 100 százalékos tulajdonosa. Miután azonban a vétel lényegében tőkeemeléssel és részvénycserével történt, megmaradtak a korábbi tulajdonosai is, így például a Mol - hívta fel a figyelmet a CRBC. A részletes elemzésüket ide kattintva érik el.
Valószínűleg ezzel egy időben az RP eladta tulajdoni hányadának kétharmadát a Garancsi István és Nagy György tulajdonában lévő offshore cégnek. (Nagyot Csányi Sándor üzleti partnereként is emlegetik. Csányit a CRBC amúgy is a 10 legfontosabb szereplőként emlegeti, mint a Mol igazgatóságának elnökét. Ugyanígy Hernádit, mint a Mol vezetőjét.) A CRBC 2016-ban az egyik tulajdonosról, Ilya Trubinkovról azt írta, ő valószínűleg stróman lehet, aki mögött ott lehetnek a valódi tulajdonosok. Ezt persze más szereplők esetében sem tudták elméleti síkon kizárni.
A tulajdonosi viszonyoknál is izgalmasabb az a páratlan lehetőség, ami négy éven keresztül nyitva volt a cég számára. A történet röviden: a kormány 2011 nyarától 2015 nyaráig egy rendeletmódosítással lehetőséget adott az MVM leányvállalatának, hogy szinte kizárólagosan használja az osztrák-magyar gázvezetéket, és onnan szerezzen be az orosznál éppen olcsóbb gázt.
Csakhogy az MVM leány a frissen szerzett üzleti lehetőséggel nem élt (bár a CRBC szerint képes lett volna megoldani a feladatot), hanem 2011 és 2014 között olyan szerződéseket kötött a MET International AG-vel és a MET Magyarország Zrt.-vel, hogy a gázkereskedésből származó haszon jelentős része a MET csoportnál keletkezett.
Tóth Bertalan MSZP-s politikus kiperelte a szerződéseket, és bár nem kapta meg mindet, így is sok érdekesség kiderült. Például előfordult olyan, hogy az MVM leányvállalata 1-2 forint/köbméter áron engedte át a vezeték használatát, de olyan is, hogy a MET egyik cégétől megvette a gázt az osztrák oldalon, majd egy másik cégének olcsóbban adta el ugyanazt a magyar oldalon - számolt be róla részletesen a 444.hu.
A MET több tízmilliárdot keresett az üzleten, aminek az unió kötelezettségszegési eljárása vetett véget. A MET visszautasította a gyanúsítgatásokat, és akkor megszólalt az ügyben Lantos Csaba is (aki a cég által közölt információk szerint 2009-től a svájci MET Holding AG igazgatósági elnöke is), és azt mondta, nemtelen támadások érték a céget, holott a MET teljesen átlátható, a fent részletezett ügyletük pedig "egy színtiszta piaci alapon működő történet," a kormány pedig szerinte semmilyen gesztust nem tett feléjük. Visszautasította azokat a felvetéseket is, hogy Orbán Viktornak bármi köze lenne a céghez. (Orbán, mint állítólagos végső tulajdonos Garancsi István miatt merült fel egyes külföldi lapokban.)
A CRBC is idézte ezt a nyilatkozatot, hozzáfűzve, hogy nincs okuk kételkedni benne, bár több anonimitást kérő interjúalanyuk ezzel ellentétes véleményen volt. Egy, az energiapiacot jól ismerő, szintén névtelenséget kérő forrásuk úgy fogalmazott, "szerintem Lantos téved, lehet, hogy naiv, vagy becsapja magát, elhiszi azt, amit látni akar."
Az ügyletet "minimum korrupciós ügynek" tartó forrásunk szerint mindezek ellenére Lantos neve tiszta maradt, bár személy szerint nem érti, hogy miért dolgozik ennél a cégnél, más pedig azt magyarázta, azért hívják Lantost mindenhova, mert az ő nevével akarják tisztán tartani a különböző brandeket. Ő ugyanis a vagyonát valóban saját jogon, és nem összelopva szerezte - tette még hozzá. Más azt emelte ki, hogy Lantos már a NER előtt is ott volt a 100 leggazdagabb magyar között.
Lantos régről ismeri Nagy Mártont (aki fölvetette Orbánnak az önálló energetikai tárca öltetét), nincs rosszban Palkovics Lászlóval sem, Csák Jánossal pedig személyesen jó viszonyban vannak.
Csákkal többször keresztezték egymás útját: Csák 2003-ban hozta létre ("másik négy hazafival együtt") az üzleti vezetőket tömörítő Széll Kálmán Alapítványt, amelynek Lantos éveken keresztül a kuratóriumi elnöke volt. Az alapítvány még létezik, bár már keveset hallat magáról. Évekkel ezelőtt viszont komoly fórum volt, ahol Orbán Viktor miniszterelnök 2011-ben bemutatta például a Széll Kálmán tervet.
Nem ez volt az egyetlen közös pont: a Heti Válasznak például a kétezres években (mikor a Fidesz ellenzékben volt) egyszerre voltak tulajdonosai a cégeiken keresztül, majd mikor Lantos akkori cége, a Csemgando kizárólagos tulajdonossá vált, Csák a szerkesztőbizottság tagja lett. Lantos 2009-ben vált meg érdekeltségétől. A mérsékeltebb jobboldali lap finanszírozási kötelezettségét a Fidesz állítólag leosztotta, Lantos pedig úgy tekintett rá, mint egy lassan megtérülő befektetésre.
2020-ban pedig a Hodler Alapkezelőnél jelentek meg mindketten: Csákot az igazgatóság, Lantost pedig a felügyelőbizottság tagjának nevezték ki. (A cégről itt írtunk bővebben.)
Az azóta megszűnt Atticus Investmentsnél pedig másfél évig együtt ült az igazgatóságban Heim Péterrel, aki megalapította a Századvég Gazdaságkutatót. A cég felügyelőbizottságának tagja volt Stumpf István egykori kancelláriaminiszter, és Habony Árpád, a miniszterelnök egyik legfontosabb tanácsadója is Lantos igazgatósági tagságával egy időben.
Jelenleg az állammal komolyan üzletelő 4iG tanácsadó testületének tagja Lantos. Többek között erről is kérdeztük tavaly Jászai Gellértet, a 4iG főtulajdonosát.
Jászai Gellért: Senki sem tart pisztolyt a fejünkhöz
A kormány nem kényszeríti túl drága terjeszkedésbe a céget - állítja a korábban Mészáros Lőrinc nevével összefonódó 4iG főtulajdonos-irányítója. Cége többségi részesedést szerez az Antenna Hungáriában, de szerinte az állam jól jár majd azzal, hogy kisebbségi tulajdonos lesz.
Lantos Csaba elődje, Palkovics László szorgosan teljesítette Orbán Viktor kéréseit, így például beleállt a CEU elüldözésébe, az MTA szétdarabolásába, az egyetemi fenntartóváltásba (és egyben a Színház és Filmművészeti Egyetem felrobbantásába).
Megkérdeztük Lantos egyik ismerősét, hogy vajon ezt az új miniszterrel is lehet-e tenni, vagy voltak kikötései a poszt elfogadásánál. Annyi választ kaptunk, hogy
Lantos szabott feltételeket,
de a részletekről nem beszélhet.
Belső feszültségek, rég elvétett politikai ritmus, tévedhetetlensége látszatát veszítő vezető – számos jel szerint mély sebeket ejt a Fideszen, hogy Magyar Péteren nem tud fogást találni. Forrásaink szerint a közvélemény-kutatások miatt nő a feszültség a pártban, de az egység még nem bomlott meg.
Új helyzet van.
Orbán Balázs és az MCC hazugsággal vádolja a HVG-t, pedig saját számaikkal állnak konfliktusban.
Budapest hozzászürkült az országos átlaghoz. A legjobb teljesítményt ugyan a belvárosi iskolák diákjai nyújtották, de átlagban Budapest már nincs az élen.
A több mint másfél millió gyorshajtónak mintegy hatoda nem fizetett.
A MagNet Bank helyi fiókját próbálták meg kirabolni. A rendőrség keresi az elkövetőt.
Még lakat sincs a kapun.
