Nemzetközi lapszemle: A válságban egyre kevésbé díjazzák Orbán Viktor mondandóját
Most akkor átjutnak a határkerítésen a menekültek, vagy mégsem? Az izraeli törvényhozás volt elnöke szerint Izrael lassan kezd olyan lenni, mint Magyarország vagy Lengyelország. Erdogan török elnök autokrata fordulatát látják. Válogatás a világlapok írásaiból.
Wall Street Journal
Az EU jóváhagyta az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós kölcsönt, miután Magyarország visszavonta a vétófenyegetést, ám ehhez sokat kellett győzködni Orbán Viktort, aki az utóbbi években messze került az európai politikai fő áramlattól. A döntés megerősíti, hogy az Unió Kijev oldalán áll, ugyanakkor a partvonalra szorítja a magyar miniszterelnököt, aki sokáig próbálta megtorpedózni a nyugati támogatást.
Egy sor ország azzal vádolja, hogy megsérti a jogállami előírásokat. Putyin leghangosabb szószólójának számít a földrészen, egyben a szankciók fő ellenfele. Hogy jobb belátásra tért, az annak köszönhető, hogy a többiek határoztak a Magyarországnak szánt támogatások egy részének befagyasztásáról. Márpedig ez súlyos vereség Orbánnak, aki odahaza egyre nagyobb gazdasági nehézségekkel kerül szembe.
Az eltelt évtizedben gyakran dobta be azt a tárgyalási taktikát, hogy vétót helyezett kilátásba egy sor lényeges kérdésben. Csakhogy ezúttal az EU volt jobb helyzetben. A 26-ok ugyanis elhatározták, hogy akár a magyar vezetés megkerülésével, de hitelt nyújtanak az ukránoknak. Orbánnak azonban nagyon kell a pénz, több forrás szerint ezért változtatta meg szándékát.
A magyar infláció ugyanis rekordot dönt a kontinensen, emiatt visszaesett a fogyasztás, az pedig nagy lyukat üt a költségvetés bevételi oldalán. A szubvenciók megvonása ugyanakkor a vártnál sokkal hatékonyabbnak bizonyult, az előző jogi próbálkozások után. Csáky Zselyke, a firenzei Európai Egyetemről azt mondja, hogy Magyarországnak nagyon kellenek a közösségi alapok, már csak azért is, hogy megnyugtassa a piacokat. Ha felsül a próbálkozással, az hatalmas károkat okozott volna a gazdaságban.