A hadiszerencse forgandó: az orosz-ukrán frontokon most inkább Kijev diktál

Több légitámaszponton, illetve transzformátorállomáson történt robbanás a 2014 óta orosz kézen lévő Krímben, ám Moszkvában a mai napig úgy tesznek, mintha a detonációkat a tűzvédelmi szabályok be nem tartása, illetve szélsőséges muszlimok szabotázsakciói okozták volna. Az oroszok annak ellenére állítják ezt, hogy az ukrán katonai vezetők – igaz, nem éppen hivatalos közleményekben – már többször is arra utaltak, hogy a rakétás alakulataik, illetve a különleges egységeik katonái robbantottak az Oroszország által annektált félszigeten.

Nem lehet látni a fél éve tartó ukrajnai orosz invázió végét

Emberek tízezrei haltak, vagy sebesültek meg és milliók menekültek el február 24-e, az ukrajnai orosz agresszió kezdete óta. Egyelőre megjósolhatatlan, hogyan és mikor ér véget a háború, s az előrejelzés még nehezebb, ha a konfliktus kezdetét nem február 24-ére, vagy akár 2014-re, az Ukrajnához tartozó Krím orosz annektálására tesszük, hanem 1999-re, amikor Vlagyimir Putyin - néhány oroszországi lakóház felrobbantásával - kiprovokálta a második csecsenföldi háborút.

A furcsa orosz reakció hátterében több ok is állhat. Az első az, hogy a korábbi hónapokban tett nyilatkozatokban a moszkvai politikusok nagyon durva válaszokat ígértek egy Krím elleni esetleges ukrán támadás esetére, Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, volt államfő és miniszterelnök például azt mondta,

a Krím elleni támadás esetén a végítélet vár Ukrajnára, ám Oroszország most nincs olyan helyzetben, hogy beváltsa a fenyegetését.

A másik magyarázat pedig az lehet, hogy az oroszok nem akarják bevallani, hogy meglehetősen lyukas a stratégiai szempontból döntő fontosságú helyen lévő félsziget védelme.