Most épp a fizetési nehézségek miatt omlott Putyin karjaiba Orbán

Üres a rezsivédelmi alap. Bár a kormány június elején külön bugyrot hozott létre az államkasszán belül, hogy az elszálló energiaárakat abból kompenzálja, a HVG információi szerint az előírt szeptember közepi határidőig beérkezett pénz mennyisége messze elmaradt a megszabott 700 milliárd forinttól. Pedig a vállalatok és az emberek fizetnek, mint a katonatiszt: az úgynevezett extraprofitadóknak is köszönhetően a cégek az idei év első nyolc hónapjában bő 50 százalékkal több pénzt utaltak át az adóhivatalnak, mint a tavalyi év hasonló időszakában, és 14–17 százalékkal nőttek a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek, valamint a lakossági adóbefizetések is.

De akkor hol a lé? Ezt kérdezgették egymástól a kormánytagok is – és legfeljebb a Vodafone-ra szánt 350 milliárd forintra meg egyéb úri huncutságokra gyanakodhattak –, mire a miniszterelnök kiadta az ukázt: október 31-éig csak a Pénzügyminisztérium jóváhagyásával lehet kifizetni az államnak benyújtott számlákat. Kivétel csak néhány van, például a bérek és a gyermekjóléti kiadások. Mindez időben éppen egybeesett azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank váratlanul bejelentette: leáll a kamatemelésekkel. Lett is nagy ribillió a kapkodásból. A fizetési nehézségekből sokan egyből államcsődre gyanakodtak, és habár ezt a gondolatot még a kormány vérmesebb kritikusai is elhessegették, éppen ezzel párhuzamosan kapott egy újabb lökést a dollár, ami így együtt gyakorlatilag kiütötte a forintot.

Szó sincs magyar államcsődről, de nagyon kéne a kemény deviza

Az nem jelent államcsődöt, hogy a kormány kifizetési stopot rendelt el a kormányzati szférában, még akkor sem, ha emiatt egyes intézmények késedelmes fizetésbe esnek a beszállítói számláikkal. Fel sem merül, hogy Magyarország ne tudná vagy akarná fizetni a lejáró adósságait - ez jelentene államcsődöt. Ugyanakkor a megborult folyó fizetési mérleg miatt nagy szükség lenne devizabevételekre.