17 ezer halott, több milliárd dolláros kár az izmiti katasztrófában – HVG-cikk az 1999-es török földrengésről

6 perc

2023.02.07. 13:45

Az augusztusi törökországi földrengés következtében tízezrek kerültek sátorvárosokba, s sorsuk továbbra is megoldatlannak látszik. Az első átfogó felmérések szerint azonban a gazdaság viszonylag könnyen átvészelheti a katasztrófát, amely – paradox módon – még hozzá is segítette Ankarát, hogy az EU hivatalos tagjelöltjévé váljon. Az 1999. augusztus 17-i izmiti földrengés a Richter-skála szerint 7,4-es erősségű volt, vagyis csaknem akkora, mint a mostani törökországi-szíriai földrengés. Az akkori rengés epicentruma az ország másik felén, Isztambul közelében volt. Következményeiről a HVG az év november 13-án számolt be, ezt közöljük újra.

Földrengés Törökországban
Hatalmas földrengés rázta meg kedden hajnalban Törökország északnyugati részét, s lapzártánkkor már 1200 fölé emelkedett a halálos áldozatok száma. A földmozgás epicentruma az Isztambultól 90 kilométerre keletre, a Márvány-tenger keleti partján fekvő Izmit városa volt, ahol sokan az összedőlt házak romjai alatt lelték halálukat. A rengések a 10 milliós Isztambulban, de két másik nagyvárosban, Bursában és Eskisehirben is több emberéletet követeltek, és komoly pusztításokat végeztek. Súlyosan megrongálódott az Izmit melletti gülcüki haditengerészeti támaszpont is, ahol húsz tengerész vesztette életét, és legalább kétszázan rekedtek a romok alatt. A hatóságok szerint a halálos áldozatok száma minden bizonnyal nőni fog, mivel sokakat betemettek az összedőlt házak. A török szeizmológusok a Richter-skálán 6,7 erősségűre mérték a földrengést (most az amerikai földtani intézet – USGS – oldalán 7,4-es tartanak nyilván – a szerk.), amelyet mintegy kétszáz utórezgés követett. Az amerikai Colorado állambeli Goldenben lévő geológiai kutatóközpont szerint – szintén a Richter-skálán – 7,8 volt az erősség, ami az egyik legerőteljesebb földmozgás volt az 1976-os kínai földrengés óta, amikor 240 ezren haltak meg. A rengést az Isztambultól 350 kilométerre keletre fekvő Ankarában és Bulgáriában is észlelték. Több helyen áramkimaradások voltak, az Izmit melletti olajfinomító kigyulladt, a mecsetek ledőlt minaretjei utakat torlaszoltak el, az Ankara–Isztambul autópályát Izmit és Adapazari között pedig le kellett zárni, mert egy híd leomlott. A most sújtott nyugati partvidéken kívül Törökország több térsége földrengésveszélyes terület. Tavaly például a dél-törökországi Adanát, 1992-ben pedig az anatóliai hegyek közötti Erzincant rázták meg tektonikus rezgések, melyek erőssége 6,3-es, illetve 6,8-es volt. A két várost ért katasztrófában nyolcszáz ember vesztette életét. (HVG, 1999. augusztus 21.)

Egy háromgyermekes férfi a minap több mint 350 ezer dollárnak megfelelő összeget nyert a török lottón, és Fortuna ezúttal valóban tudta, hova pártoljon. Az isztambuli férfi házát és üzletét ugyanis az augusztusi földrengés lerombolta, s jelenleg egy parkban összetákolt sátorban él családjával.

Persze nem segíthet mindenkin a szerencse, hiszen mintegy félmillióan váltak otthontalanná a Nyugat-Törökországot ért földrengés következtében, amelyben a legújabb hivatalos összesítés alapján több mint 17 ezren vesztették életüket.

A jelek szerint a török Vörös Félhold sem sietett kellőképpen a bajbajutottak segítségére, hiszen a bírálatözön nyomására a szervezet 28 fős vezetősége a vasárnapi isztambuli sajtó közlése szerint egyként lemondott.

A hajléktalanok közül ma is tízezrek élnek sátorvárosokban, a földmozgások által sújtott Adapazari városban például 51 tábort állítottak fel. A sátrak többsége azonban átázik az őszi esőzésektől, e „szabad kempingek” pedig sártengerré váltak.

Persze a legjobban sújtott városokban a körülmények igen eltérőek lehetnek, például van olyan tábor, ahol még könyvtárat is létesítettek. A legtöbb sátor azonban fűthetetlen, miközben közeledik a tél.

A kormány tervei szerint még a hideg idő beállta előtt az embereket előre gyártott elemekből épülő gyorsházakba költöztetik, de egyelőre csak néhány száz család foglalhatta el új otthonát.

A pályázatok kései elbírálása és az építkezések lassúsága miatt a november 30-ai határidő aligha tartható – állapította meg Alparslan Kavaklioglu, Adapazari tartomány helyettes kormányzója.

A sátorlakók közül sokan úgy érzik, hogy az állam magára hagyta őket. A táborok közül például csak keveset üzemeltetnek központi forrásokból, a legtöbbet vállalatok, külföldi országok adományaiként állították fel. Sőt még a török alvilág egyik hírhedt figurája is adott segélyt egy táborra.

A szerencsétlenek közül sokan azzal töltik a nap nagy részét, hogy lakásuk romjai közt kutakodnak, például elveszett személyes iratokat vagy – még mindig – eltűnt hozzátartozók holttestét keresve.

A földrengés következtében 35 ezer lakóépület dőlt teljesen romba, 38 ezer súlyosan megrongálódott, 43 ezerben pedig kisebb károk keletkeztek. Az iskolák közül 41 teljesen hasznavehetetlenné vált, s majdnem négyszáz felújítást igényel.