Macron ismét belevágott a nyugdíjreformba, amibe az elődjeinek beletört a bicskája

Harmincéves háborút zárhat le Emmanuel Macron francia államfő, ha végre tudja hajtani a már a 2017-es első, majd a tavalyi második elnökválasztási kampányában is bejelentett tervét országa nyugdíjrendszerének megreformálására. Első körben sem a 2019 végén felcsapott tiltakozási hullám akadályozta meg ebben, a program a koronavírus-járvány miatt került le a napirendről. Most azonban még az ukrajnai háború okozta gondok sem gátolták meg, hogy Macron az újévi beszédében kijelentse, 2023 a nyugdíjreform éve lesz. Emlékeztetett arra, hogy ezt megígérte – vagyis ennek tudatában választották meg –,

célja pedig az, hogy a következő évtizedekre egyensúlyban legyen a nyugdíjrendszer.

Ha nem lépünk, akkor veszélybe kerülhet, mert csak adósságból lehet majd finanszírozni – tette hozzá.

„A nyugdíjat emeljék, ne a nyugdíjkorhatárt!" - lázadnak a franciák Macron terve ellen

Tiltakozásokat váltott ki Franciaországban a nyugdíjkorhatár emelésének terve. Sztrájkok és tüntetések okoztak fennakadásokat országszerte csütörtökön. Sztrájkok és tüntetések kezdődtek csütörtökön Franciaország-szerte, tiltakozásképp a nyugdíjkorhatár felemelését célzó kormányzati tervek ellen. A sztrájkok fennakadásokat okoztak a vasúti közlekedésben, az olajfinomítók és az erőművek működésében is - jelentette a .

A félretett reformterv egyszerűsítette volna a bonyolult, 42 külön kasszát magában foglaló rendszert, korhatárváltozásról nem volt szó. Az abszolút parlamenti többség nélkül hatalmon lévő Macron újévkor nem árulta el, hogy ezt akarná-e elővenni, és azóta is látható, hogy óvatosan, a reakciók figyelembevételével véglegesítené a változásokat. A fő részleteket csak újév után tíz nappal ismertette sajtótájékoztatón Élisabeth Borne miniszterelnök, és már akkor kiderült ugyan, hogy a kormány fájó lépéseket is megkockáztat, a rutinszerű tiltakozásokra további kilenc napot kellett várni.