Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Magyarország egyre fontosabbá válik Kína számára – talpalatnyi hely Európában a kínai érdekek érvényesítésére. Az EU-ban megszokott a kórus, hogy nem szabad túl nagy reményeket fűzni az ázsiai nagyhatalomhoz. Ehhez képest megdöbbentő, amit magyar diplomaták mondogatnak. Nem fogadják el, hogy Peking rendszerszintű rivális, és hogy a kapcsolatokból ki kell iktatni a kockázatokat, ahogy azt például Ursula Von der Leyen, az Európai bizottság elnöke hangsúlyozza.
Ha Hszi Csin-ping kínai elnök végigpásztázza külpolitikája eredményeit az európai földrészen, túl sok biztatót nem tapasztal. Az ellentétek a háborútól kezdve, a hszincsiangi jogsértéseken át, egészen a Tajvan körüli fenyegetőzésekig terjednek. A szomorú képből kiemelkedik a magyarok kitartó barátsága – az vonatkozik Oroszországra is. Az Orbán-kormány ugyanazt szajkózza, mint amit Kínától hallani, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás csak felszítja a viszályt és ennek az EU látja a kárát.
Komoly terheket húz magára a magyar gazdaság a növekvő Kína-függéssel
A jüan nemzetközi térhódításától remél hasznot az MNB, kínai bankok hiteleznek több obskúrus politikai projektet, viszont a kínai-magyar külkereskedelemben példátlan deficit jött össze. Közben a költségvetés kamatterhei GDP-arányosan megközelítőleg már akkorák, mint 2010 előtt, a Gyurcsány-kormány idején.
