Economist: Orbán Viktort és Hszi Csin-pinget összeköti az Amerika-ellenesség

Magyarország egyre fontosabbá válik Kína számára – talpalatnyi hely Európában a kínai érdekek érvényesítésére. Az EU-ban megszokott a kórus, hogy nem szabad túl nagy reményeket fűzni az ázsiai nagyhatalomhoz. Ehhez képest megdöbbentő, amit magyar diplomaták mondogatnak. Nem fogadják el, hogy Peking rendszerszintű rivális, és hogy a kapcsolatokból ki kell iktatni a kockázatokat, ahogy azt például Ursula Von der Leyen, az Európai bizottság elnöke hangsúlyozza.

Ha Hszi Csin-ping kínai elnök végigpásztázza külpolitikája eredményeit az európai földrészen, túl sok biztatót nem tapasztal. Az ellentétek a háborútól kezdve, a hszincsiangi jogsértéseken át, egészen a Tajvan körüli fenyegetőzésekig terjednek. A szomorú képből kiemelkedik a magyarok kitartó barátsága – az vonatkozik Oroszországra is. Az Orbán-kormány ugyanazt szajkózza, mint amit Kínától hallani, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás csak felszítja a viszályt és ennek az EU látja a kárát.

Komoly terheket húz magára a magyar gazdaság a növekvő Kína-függéssel

A jüan nemzetközi térhódításától remél hasznot az MNB, kínai bankok hiteleznek több obskúrus politikai projektet, viszont a kínai-magyar külkereskedelemben példátlan deficit jött össze. Közben a költségvetés kamatterhei GDP-arányosan megközelítőleg már akkorák, mint 2010 előtt, a Gyurcsány-kormány idején.