Nemzetközi lapszemle: Bajban vannak a vilniusi NATO-csúcs záróközleményének szerkesztői

New York Times

A vezércikk az elhibázott erkölcsi logikára vezeti vissza, hogy az USA kazettás bombákat szállít Ukrajnának. Mert az igaz, hogy a harci eszközzel ki lehet füstölni az oroszokat a megerősített állásokból, csak éppen a használatát civilszervezetek és fő szövetségesek is ellenzik, mivel még a háború után is nagy veszélyt jelentene a civil lakosságra nézve. Ugyanis az oroszok és az ukránok által eddig bevetett szerkezetek 40%-a nem robban fel, bár az amerikaiak azt mondják, hogy az ő gyártmányaiknak csak 2,35%-a sül be.

Az országok nagy része vállalta is, hogy nem használja ezt a harceszközt, de Washington és Moszkva nem csatlakozott az egyezményhez. (Ukrajna sem – a szerk.) A kazettás bombák a Human Rights Watch szerint legalább tucatnyi civilt öltek, illetve sebesítettek meg idáig a háborúban. Hogy most Washington mégis ilyet küld, az az amúgy is kegyetlen és pusztító konfliktus kiszélesítésével ér fel.

Veszélyes a civilekre is, mint a taposóakna, de akkor miért nem tilos mégsem a kazettás bomba?

Az USA azért küldhet vitatott lőszert Ukrajnának, mert a pillanatnyi katonai előny ezúttal is felülírja a jogi és erkölcsi megfontolásokat.