Hogy csinált a Netflix „egyetlen gombnyomásra” havi +14 milliárd forintot?
A felhasználói oldalon ezer forintokban mérhető a különbség, ami a bevételi oldalon havonta milliárdos pluszt jelent. A Netflix példája megmutatta, mi történhet, ha az online tartalomszolgáltatók nem nézik ölbe tett kézzel, hogy egy fél utca egyetlen közös fiókot használ.
Mindenkinek saját felhasználói fiókja van saját jelszóval, senki nem lát bele a másik dolgaiba. Az ingyenes szolgáltatásoknál ez természetes: senki nem szeretne a baráti társaságával egyetlen Gmail-fiókon osztozkodni. Sokan szeretnének viszont akkor, ha ezzel ezreket spórolhatnak havonta. Ezért nem ritka, hogy egy kisebb-nagyobb társaság néhány száz forintonként dobja össze azt a havi többezres összeget, amelyet egy-egy videós, zenei vagy játék-előfizetésért elkérnek.
A trükk természetesen a szolgáltatók előtt sem maradt rejtve, első ellenintézkedésként családbarát limiteket vezettek be. Például négy-öt regisztrált eszközre korlátozták azoknak a készülékeknek a számát, melyeken feltűnéskeltés nélkül engedték a belépést. Majd azt is megszabták – egy életszerű családi helyzetet felfestve –, hogy e készülékek közül egyszerre legfeljebb kettőn nézhető (például) a tévéadás. A fukar felhasználók ezt az akadályt könnyen vették, ehhez csupán a tartalomfogyasztási szokásaik minimális összehangolására volt szükség.