Gálik Mihály: Fej vagy írás? Hozzászólás a felsőoktatási rendszer átalakításához

Bőgel György, a Közép-európai Egyetem docense és Mátyás László, a Közép-európai Egyetem tanára, egykori kollégáim az 1990-es években a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, vitaindítónak szánt cikkükben azt a sokunkat foglalkoztató kérdést elemzik, hogy vajon a felsőoktatási rendszerünk folyamatban lévő átalakítása milyen irányban halad.

Bőgel György-Mátyás László, a CEU tanárai: Visszacsinálni nem kell, de komoly átalakításra szorul az egyetemi modellváltás

Elvetni vagy megreformálni? Forrnak az indulatok az egyetemi alapítványok körül. A vitában szélsőséges vélemények is elhangzanak. Ebben a cikkben a helyzet elemzése után néhány reformjavaslatot fogalmazunk meg. Egy biztos: a tét óriási. Bőgel György, a Közép-európai Egyetem docense és Mátyás László, a Közép-európai Egyetem tanára véleménycikkét közöljük, amelyet vitaindítónak szánnak.

Tény, hogy az elmúlt két-három évben a magyar egyetemek jelentős része a költségvetési szervi jogállásból sajátos alapítványi intézménnyé alakult át, és erre a folyamatra szerzőpár a modellváltás kifejezést használja, ami külön vitakérdés lehetne, de ez utóbbival nem szeretnék foglalkozni. A szervezetileg átalakult egyetemek immár már nem állami fenntartású, hanem magán felsőoktatási intézmények. Amint a vitairat szerzői rámutatnak, a szóban forgó alapítványok vagyona közvagyonból magánvagyonná alakult át, vagyis a modellváltásnak aposztrofált folyamat lényegében privatizációt jelent.

A privatizáció elválaszthatatlan eleme, szerves tartozéka volt a posztkommunista országokban lezajlott rendszerváltozás folyamatának, s első szakasza hazánkban az 1989-1993 évek által behatárolt fél évtizednyi idő alatt ment végbe. Ez a nélkülözhetetlen, ámbár rendkívül sok társadalmi feszültséget kiváltó, a lakosságtó komoly áldozatokat követelő reformfolyamat először a gazdasági szférában zajlott le, s olyan humán ágazatok, mint a felsőoktatás vagy az egészségügy kezdetben kimaradtak belőle.

A lezajlott privatizáció elvitathatatlan eredménye, hogy megalapozta a hazánk piacgazdaságra való áttérését, s a gazdasági szférában valós tulajdonviszonyokat hozott létre. Mindezzel felszámolta a dogma szerint a legmagasabb szintű társadalmi tulajdonformának tartott állami vállalatokra jellemző "mindenkié, tehát senkié" állapotot, amelyben a történelmi tapasztalatok tanúsága szerint világpiaci mércével mérve versenyképes gazdaság nem alakulhatott ki.