Jon Fosse irodalmi Nobel-díja indokol egy kis visszapillantást arról, mennyire dán és mennyire vidéki a norvég nyelv. Az is érdekes, hogy olyan kis nyelveken, mint a Fosse által használt nynorsk, nagyon ritkán íródnak Nobel-díjas művek, de a nagyon nagy nyelvek közül is sok van hátrányban.
Magyar szemmel olvasva mintha egy csöpp népies-urbánus vitát is bele lehetne sejteni annak történetébe, miért van a nagyjából fél magyarországnyi lakosságú skandináv országban két norvég nyelv. Vagy akár kicsit több.
A kérdés aktualitását – mondanunk sem kell – Jon Fosse irodalmi Nobel-díja adja. A szerző nynorsk nyelven alkot.
Ezt ahhoz lehetne hasonlítani, mintha egy magyar irodalmi Nobel-díjas moldvai csángóul írna
– adott nemrég hátteret a hvg-ben Kun Árpád Norvégiában letelepült író, majd ezt tette hozzá:
„Persze erősen sántít a hasonlat, mivel mindkét norvég nyelvet kötelezően tanítják az iskolában, tehát elméletileg mindenki el tudja olvasni Fossét. A gyakorlatban ugyanakkor a többségi nyelvet, a bokmålt beszélők nem biztos, hogy olyan könnyedén olvassák a kisebbségi nyelvet, a nynorskot, mivel csak második nyelvként tanulják, és legendás, hogy a bokmålt beszélő nebulók mennyire utálják és feleslegesnek tartják.“
Christian Horner egy romokban lévő csapat élére állva a mennyek kapujáig emelte az energiaitalos istállót, majd testközelből élte át a zuhanórepülést is. 20 év után most távoznia kell.
Épp a minap szabadult el a platform chatbotja, amely antiszemita bejegyzéseket kezdett közzétenni, de az NBC News úgy tudja, Linda Yaccarino távozása már több mint egy hete napirenden volt.
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
Több programmal, több hullámban telepítenek elektromosautó-töltő pontokat Magyarországra, ám a legszűkebben ellátott régiókba csak évek múlva érnek el.
