Elveszett a józan ész, megalomániás, sosem volt mesebeli kastély lesz a "visszaépülő" diósgyőri vár

A régi 200 forintos bankjegyről is jól ismert diósgyőri vár látképe, az omladozó, alacsony falszakaszokkal alig-alig összekötött négy jellegzetes torony, amelyből az egyik félig leomlott, már 2014-ben alaposan módosult. Visszaépült a tornyok közötti palotaszárny, most pedig emeletes háznyi betonfalak nőnek köré, amelyek hőerőműnek tűnnek ugyan, ám valójában a középkori külső vár rekonstrukciója. A helyiek sem értik, mi történik.

Azt már csak a szakértők tudják, hogy

a hiteles egykori állapot helyreállítása helyett olyan puzzle készül, ami ebben a formájában soha nem volt látható, méghozzá mára csaknem 18 milliárd forintból.

Rostás László egykori miskolci főépítész akkorát álmodott, hogy azt nemcsak a kritikusok, hanem a középkori falak sem bírták. Statikai problémák adódtak, ezek megoldására nem volt forrás, ezért a kivitelező levonult, az építkezés két évre megállt. Veres Pál miskolci polgármester türelme tavaly november végén fogyott el, megelőlegezte a pénzt, és megrendelte a statikai megerősítést. Másnap Lázár János megígérte a szükséges forrást, ám ez a mai napig nem érkezett meg.

Építési munkálatok 1975-ben

Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ

Az 1960-as években a velencei charta elvei szerint romként konzerválták az épületet, betonmonstrumokkal kiegészítve. Ám ez mind műszakilag, mind esztétikailag elavult a kétezres évekre. Bár a konzervatív műemlékes szakma továbbra is ódzkodott a rekonstrukcióktól, a világ sokat változott, és még az önálló műemlékvédelem is megszűnt a 2010-es években. A hatalom pedig kifejezetten pártolta a dicső múlt emlékeinek élményszerű bemutatását. Így aztán megnyílt az út a diósgyőri vár nagyarányú visszaépítése előtt.

A munkát élénk vita kísérte, pedig a 2014-ben befejezett első ütem szilárd szakmai lábakon állt, a régészeti feltárásból sok száz faragott kőelem került elő. Szekér György építész-művészettörténész ezekre is támaszkodva készítette el a vár elméleti rekonstrukciós modelljét, amiben meghatározta az igazolható, tehát rekonstruálható, illetve hipotetikus elemeket. Ismert volt a palota alaprajza, az egykori bejáratok helye, a tornyok falai pedig megőrizték a palota kapcsolódási pontjait.