Minden eddiginél keményebb lesz a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával szemben az Európai Unió, egyúttal a magyar korlátozó szabályok ellen is próbál tenni.
Különös aktualitása van a magyarországi politikai kontextusban a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megakadályozását célzó EU-csomagnak, amelyről január 18-án született meg az uniós intézményközi alku. Az immár csak az európai parlamenti végszavazásra váró csomag ugyanis olyan elemeket tartalmaz, melyek támogatása és magyarországi alkalmazása segíthet a blokkolt uniós források felszabadításában.
Az új szabálycsomag több eleme is megnehezítheti a hazai közpénzek „magánosítását”. Magyarországon persze gyakran ellenkező irányba haladnak a dolgok: míg máshol civil és újságírói ablakok nyílnak ki a transzparencia támogatására, nálunk ezek éppen becsukódnak – mondja Zeisler Judit, a Transparency Magyarország szakértője. Véleménye szerint különösen ironikus az időzítés: itthon éppen most született meg egy, a tényleges tulajdonosok adatainak megismerését korlátozó törvény, miközben a kormány számos kötelezettséget vállalt a korrupció elleni küzdelemre, hogy hozzájusson az uniós forrásokhoz. Minden olyan intézkedés, amivel korlátozzák az integritás megteremtéséhez szükséges adatokhoz való hozzáférést, az új, pénzmosás elleni csomag elemei ellen hat.
Látszólag barátságos egyeztetés folyt Bukarestben a magyar és a román kormányfő között, a színfalak mögött azonban sokan a moszkvai befolyásolás erősödéstől és a magyar kormány ukránellenes kampányától tartanak.
A miniszterelnök beszélt Majkáról és Azahriah-ról is.
Az amerikai elnök szerint a tervezettnél sokkal drágább lesz a jegybank szerepét betöltő intézmény székházának felújítása, Jerome Powell viszont emlékeztette: nem jók a számításai.
Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége.
