Játszma az etetőszékben - Ha a baba nem eszik

Mintha az anyai kompetencia mérőszáma is lenne a kisgyerek étvágya. Jól szopizik? Szépen fejlődik? Hurkás, tokás a kicsi? Ha igen, akkor elégedett lehet az anyuka, ha nem, akkor pokollá válhat a család élete.

  • HVG Pszichológia 360 HVG Pszichológia 360
Játszma az etetőszékben - Ha a baba nem eszik

Első gyerekes szülőknél még erő­sen jelen van a bizonytalanság, emiatt az édesanyák talán túlsá­gosan is nyitottak a tanácsokra, tippekre. Sajnos azonban a taná­csok sokszor eltérő eszmékben gyökereznek, ellentmondhatnak egymásnak, és legtöbbször igen kritikusak. Sok anyuka annyira szorong, hogy minden egyes étke­zés előtt és után mérlegre teszi a gyermekét, hogy grammokban bizonyosodjon meg, pontosan mennyit fogyasztott. Az evés té­mája így válik a kezdetek kezde­tén a figyelem központi témájává, sokszor indokolatlanul nagy fe­szültségtől övezve.

A hozzátáplálás a második mérföldkő, amikor jobban látható, érzékelhető, mit és mennyit fo­gyaszt szívesen a baba. Itt is nagy egyéni különbségek lehetnek. Van, aki egyéves koráig szinte csak az anyatejet fogadja el. Van, aki so­káig ragaszkodik a pépesített éte­lekhez. Itt sem sablon szerint „kell” működnie a gyereknek, hiszen sokféle egyedi igény számít átla­gosnak, normálisnak. Ám valami­lyen furcsa közmegegyezés szerint ekkor is a látványosan nagy mennyiségeket, változatos ízeket fo­gyasztó baba számít ideálisnak, tökéletesnek, akinek húsos karjai és dupla tokája árulkodik arról, hogy szereti a hasát. Nem minde­gyik kisgyerek ilyen. Sőt a legtöbb nem ilyen. A többségük óvatosan kísérletezik, és egyszerre csak pici mennyiségeket fogyaszt, például félüvegnyit a bébiételből, abból is preferálva a megszokott, megta­pasztalt ízeket.