Betiltott könyvek – 3. rész: Dublin rejtelmei, a hitleri gyűlölet, és a Lady Chatterley, az erotikus atombomba
7 perc
2024.05.20. 16:30
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
Ulysses
James Joyce
1922
„A bűn összes titkos kanálisa beleárad az Ulysses lehetetlen gondolatainak, képeinek és pornográf szavainak folyamába.”
James Douglas, The Sunday Express, 1922
Az ír James Joyce tudatfolyam-technikával írt remekműve, az Ulysses (Ford.: Gula Marianna et al. Bp., Helikon, 2023) három szereplő – Stephen Dedalus, Leopold Bloom és felesége, Molly – életének egy napját követi nyomon Dublinban. A mű Homérosz Odüsszeiáján alapul, de a szereplőket életük apró-cseprő részletei kötik le, amelyekről belső monológjaik révén értesülünk. Ezek közé tartozik Molly 22 ezer szavas, szexualitását nyíltan vállaló monológja is a könyv végén.
1918-tól a regényt részletekben kezdte közölni az egyesült államokbeli The Little Review irodalmi folyóirat, de amikor a szerkesztőket obszcenitás vádjával elítélték, úgy tűnt, a mű soha nem fog teljes egészében megjelenni.
Végül Sylvia Beach, a párizsi Shakespeare and Company nevű könyvesbolt alapítója levélben könyörgött Joyce-nak „az Ulysses kiadásának megtisztelő jogáért”. 1922-ben 1000 példányt nyomtak is belőle, és világszerte csempészáruvá vált.