Orbán mini-Dubaj tervéről, illetve az azzal összefüggő politikai konfliktusokról ír a Bloomberg. Az AfD körüli politikai botránnyal foglalkozik a Guardian. Vendégkommentárt írt az Economistba a német kancellár. Mi történik az orosz hadsereg körül? Ezt elemzi a BBC. A gázai helyzetet tárgyalja a Wall Street Journal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Magyarországon 13 éve az orbáni alaptörvény van érvényben, ám az továbbra is bírálatra ad okot, hogy milyen körülmények között született meg, illetve hogy nincsenek egyensúlyban egymással a hatalmi ágak. Ezt Stephan Löwenstein, a lap közép-európai tudósítója fejti ki a német alaptörvény megszületésének 75. évfordulója alkalmából.
Emlékeztet arra, hogy a Fidesz első kétharmados győzelme után látta úgy, hogy megkapta a felhatalmazást egy új alkotmány elkészítésének. Csak éppen, ami létrejött, annak volt egy alapvető hibája: semmiféle konzultáció nem előzte meg az ellenzék bevonásával, de kihagyták a munkából a civil szervezeteket, valamint az érdekképviseleteket is.
A jelentéktelen és kicsiny emírségből a földgázkincse és a biztonságra törekvése révén Katar globális közvetítővé vált, és Venezuelától Ukrajnán át Afganisztánig bármilyen viszály rendezésében segít.
Hogyan is működött a modem, és mi volt az akusztikus csatoló?
Földes András riportja Munkácsról.
Ukrajna ügyében a következő csata Trump fejében játszódik le, ám ha Amerika enged az oroszoknak, az a legbiztosabb út a következő háborúhoz. Egy német elemzés szerint Kijev számára veszedelmes lenne egy közös csúcstalálkozó is Trumppal és Putyinnal, főleg, ha Budapesten tárgyalnának. Nemzetközi lapszemle.
Videó is készült a hánykolódó gépen.
Az állatok este 11 óra körül békésen legelésztek Budán.
Ma már azonban az orosz érdekek megtestesítőjeként az autokrata szerb vezetést támogatja.
