A manipuláció tudománya: így próbálják átverni a politikusok azokat, akik gazdasági híreket olvasnak
6 perc
2024.06.05. 05:00
A választások előtt osztogat a kormány, amikor viszont túl van rajta, akkor jön a megszorítás, hogy aztán a ciklus végén újra lehessen költekezni – olyan alapvetésként kezeli ezt mindenki, hogy nem is kérdőjelezzük meg, hogy mindig így történik. De valóban ez a helyzet? Látszanak egyáltalán a gazdasági számokon a politikai ciklusok? A válasz bonyolultabb, mint elsőre hinnénk.
Amikor azt nézik meg, hogy az S&P 500 tőzsdeindex hogyan követi a politikai változásokat, szinte kiszúrja az ember szemét a ciklikusság. 1930 óta egy-egy átlagos évben 5-7 százalékkal emelkedik a részvények jövedelmezősége – kivéve az amerikai elnökválasztást megelőző években, amikor 17 százalékkal. Ha pedig magyar számokat nézünk, akkor egyből igazolva láthatjuk minden létező sztereotípiánkat a választás után megszorító, előtte osztogató kormányokról:
1990 óta a parlamenti választási éveinkben 2,9 százalékos volt az átlagos GDP-növekedés, a választást követő évben 0,8, utána 0,5, majd a ciklus utolsó teljes évében már 2,2.
A sorozat korábbi részeit ide kattintva érik el.
De azért óvatosan, mielőtt hatalmas következtetéseket vonnánk le! Egyrészt azért, mert ugye a korreláció még nem jelent ok-okozati összefüggést (mindenki olvassa Tyler Vigen mesteri gyűjtését, a globális margarinfogyasztás 99,3 százalékban korrelál Maine válási rátájával, a medencében történő fulladásos halálesetek pedig a Nicolas Cage szereplésével bemutatott filmek éves számával).
Legalább ennyire nagy gondot jelent az, hogy választásokat még egy régi demokráciában is csak pár tucat alkalommal tartottak, a mi környékünkön még annyit sem, szóval az esetszám nagyon kicsi – a magyar mutató például nyolc választási ciklusból áll össze, amit tudományos alapnak nehéz elfogadni.