Hatalmon maradt Dél-Afrikában az Afrikai Nemzeti Kongresszus, ám koalícióra kényszerült, mert az apartheid rendszer bukása óta eltelt idő csalódást, korrupciót és káoszt hozott.
Nem tűnt felszabadultnak a 71 éves Cyril Ramaphosa mosolya, amikor múlt pénteken, 14 órás ülés után a dél-afrikai parlamenti képviselők újra megválasztották az ország elnökének. A 400 fős törvényhozásban 283 szavazatot kapott, míg egyetlen riválisának, a Gazdasági Szabadságharcosok (EFF) nevű pártot vezető Julius Malemának 44 voks jutott. A többség biztosnak tűnik, ám a mögötte álló koalíció egyáltalán nem az.
Az új hivatali esküjét szerdán letett Ramaphosa kényszerből kötött koalíciót. Az általa vezetett Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) az apartheid rezsimet leváltó párt, amely az 1994-es, első szabad választás óta mindig biztos többséget élvezett a törvényhozásban, ám a frakciója a 2004-es csúcspont óta zsugorodásnak indult. Ez az idén május végi választáson zuhanásba fordult át, s
az ANC ezúttal első alkalommal szerzett a szavazatok 50 százalékánál kevesebbet,
amivel még mindig nyert, ám 159 képviselője messze nem elég a többséghez. Az átmenetről folytatott tárgyalásokon kulcsszerepet játszó, ám 1996-ban az üzleti szférába távozott és ott meggazdagodott – a politikába csak 2012 végén visszatért – Ramaphosa ebben a helyzetben a mentorához, Nelson Mandelához hasonlóan nemzeti egységkormány megalakítását kezdeményezte.
Oroszországban fokozatosan erősödik a cenzúra, a folyamat különösen azután gyorsult fel, hogy a hadseregnek 2022-ben nem sikerült három nap alatt leigáznia a szomszédos Ukrajnát. Most viszont szintet léptek Moszkvában, már az internetes böngészésért is bárkit megbüntethetnek.
Sokan rég elfeledett korok és távoli országok problémájának hiszik, de minap Európában is megjelent.
Szaporodnak a helyi önazonosság védelme nevében hozott önkormányzati rendeletek.
