Koalícióra ítélve: kemény alkudozás vár a Le Penéket közösen legyűrő radikális populistákra és Macronra

Vabanknak indult, de csak újrakeverték a kártyalapokat – így ért véget vasárnap az előrehozott választás Franciaországban, miután Emmanuel Macron feloszlatta a nemzetgyűlést. A köztársasági elnök a június 9-ei európai parlamenti (EP) választás estéjén reagált így arra, hogy a mögötte álló szövetség, a centrista-liberális Együtt a köztársaságért leszerepelt, Marine Le Pen pártja, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) viszont diadalt aratott. Macron azzal indokolta vakmerő lépését, hogy tiszta helyzetet kell teremteni, és az előrehozott választás június 30-ai első fordulója után úgy tűnt, ez az RN végső győzelmét jelentheti, még akkor is, ha felállt a baloldali Új Népfront (NFP). A populista Engedetlen Franciaországtól (LFI) a szocialista párton és a zöldeken át a kommunistákig terjedő NFP akkor az RN mögött végzett, megelőzve a Macron-féle szövetséget.

Nyilvánvaló volt, hogy az RN-t csak úgy lehet megszorítani a második körben, ha a népfront, illetve az Együtt jelöltjei a lehető legtöbb körzetben visszalépnek egymás javára, ami váratlan egyetértésben megtörtént. A közvélemény-kutatások így is azt jelezték, hogy az RN nyeri meg a választást, legfeljebb nem szerez abszolút többséget. Nagyot szólt, amikor a július 7-ei urnazárás után az exit pollokból kiderült, hogy a legtöbb mandátumot az NFP szerezheti az 577 tagú nemzetgyűlésben, utána Macronék következnek, az RN csak a harmadik.