„Milyen skizofrén kis rendszer ez a NER” – Péterfy Gergely a tágasabb hazáról, digitális nomádokról, irigységről

HVG: Voltak, akik felháborodtak azon, hogy olyanok számára hirdették meg az „Utas és holdvilág” irodalmi ösztöndíjat, akik nem részesültek állami vagy a NER-hez köthető ösztöndíjban. Provokálni akartak, vagy óvatosabban kellett volna fogalmazni?

Péterfy Gergely: Bárhogy fogalmaztunk volna, lett volna méltatlankodás, hiszen az ügy a magyar írótársadalom NER-hez való viszonyát érinti, amely érzékeny és kibeszéletlen téma. A NER gyakorlatilag megkerülhetetlenné tette magát, mindent felzabált, alig hagy egy szusszanatnyi szabad helyet. Az egész helyzet abszurd és természetellenes. Bő egy évtizede ebben az abszurd helyzetben élünk, ebből következnek ilyen abszurd jelenségek, mint az ösztöndíjunk bejelentését követő „vita”. A Pro Arte Libera civil szervezetnek nem ez az egyetlen ösztöndíja, 2025-től pedagógusoknak is tudunk biztosítani lehetőséget, hogy Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének umbriai helyszínein barangolhassanak velünk, és első köteteseinknek is nyújtunk támogatást.

HVG: Feleségével a NER miatt elhagyták az országot, de ahelyett hogy panaszkodnának, kint felépítettek egy új egzisztenciát, és a Facebookon látható képekből úgy tűnik, hogy ráadásul nagyon jól érzik magukat a bőrükben…

P.G.: Mindig a saját lábunkon álltunk, mindig volt olyan munkánk, ami eltartott bennünket, hiszen pusztán az irodalomból a legtöbb íróhoz hasonlóan mi sem élünk meg. Sokan kifogásolták, hogy pénzt kérünk az írókurzusainkért, ami szintén az abszurditás része. Tele van az ország és a világ művészeti képzésekkel, amelyek természetesen sehol nincsenek ingyen, ahogy a miénk sem. Viszont ha valakinek nem volt pénze a tandíjra, eddig is kérhetett és kért is tőlünk ösztöndíjat, s ez a jövőben is így lesz. Nem találtuk fel a spanyolviaszt, és nem is hullott az ölünkbe semmi: sok munkával felépítettünk egy vállalkozást, aminek a Péterfy Akadémia írókurzusai jelentik a gerincét, de ott vannak az Utas és holdvilág túrák meg a gasztrotúrák. A nyári írótáborokra neves kollégákat hívunk meg, tavaly Nyáry Krisztián, idén Dragomán György és Szabó T. Anna volt a vendégünk. Jövőre olyan színházi projektet tervezünk, amelyben zömében olyan alkotók vesznek részt, akik kiszorultak a magyarországi produkciókból. Mindez az Umbriai Magyar Köztársaság Művészeti Projekt része.