Nagyon megbánta a német kormány, hogy segítette az olasz UniCredit tulajdonszerzését a Commerzbankban
Olaf Scholz kormánya eladott egy állami részt Commerzbankból az olasz UniCreditnek, de már ellenséges felvásárlásról beszél. Az UniCredit valóban nyomul, közben már 21 százalékra növelte részesedését a német riválisban. Az ellenzék és a szakszervezetek verik a vészharangot, ez nem ígér sok jót Scholznak a jövő évi parlamenti választások előtt. Ha a két szóban forgó bank egyesül, akkor ez lenne az első jelentős határokon átnyúló bankfúzió Európában a 2008-2009-es válság óta.
Miután kormánya 702 millió euróért eladta Németország második legnagyobb bankja, a Commerzbank 4,5 százalékos részesedését az UniCredit banknak, Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy minden lehetséges eszközzel fellép a felvásárlási kísérlet ellen, mert barátságtalan támadásnak és ellenséges felvásárlásnak tartja.
A tranzakciót élesen bírálta Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, aki Olaf Scholz legfőbb kihívója lesz a jövő évi választásokon, és aki a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint mintegy hat százalékponttal népszerűbb, mint Scholz. Szerinte katasztrófa lenne a német bankszektor számára a Commerzbank teljes felvásárlása.
Merz a szakszervezetekkel karöltve azt mondja, hogy az egyesülés UniCredittel megnehezítheti a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelezést, pedig azok Európa legnagyobb gazdaságának gerincét alkotják. A szakszervezetek jelentős leépítésektől tartanak a bankszektorban.
A kormány privatizációs lépésének további pikantériája, hogy Berlin a 2008-as pénzügyi válság óta a Commerzbank fő részvényese, annak idején 18,2 milliárd eurós tőkeinjekciót adott a hitelintézet megmentésére, 16,5 százalékos részesedést szerezve a bankban. A 4,5 százalékos részesedés eladását most azért érezhette időszerűnek, mert a bank teljes mértékben talpra állt: nyereséges, több mint 25 ezer üzleti ügyféllel, a német külkereskedelmi kifizetések közel egyharmadával és több mint 42 ezer alkalmazottal a német gazdaság egyik alappillére.
Andrea Orcel, az UniCredit vezérigazgatója azt állítja, hogy tájékoztatták a német kormányt a Commerzbankban már meglévő 4,5 százalékos pozíciójáról, mielőtt megszerezte volna tőle azt a másik 4,5 százalékos részvénycsomagot, amellyel kilenc százalékra emelkedett a részesedésük a bankban.
Annyi bizonyos, hogy erős zavar volt az erőben a német kormány háza táján, ugyanis berlini tisztviselők a Financial Timesnak azt mondták, hogy csak az utolsó pillanatban értesültek az UniCredit első 4,5 százalékos részesedéséről, és ezek után nézeteltérések és kommunikációs zavarok voltak a német kormányon belül a részvénycsomag eladásával kapcsolatban.