Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Két és fél évig tartó, váltakozó hevességgel zajló ostrom után az orosz hadsereg elfoglalta a kelet-ukrajnai Vuhledar városát, és ezzel újabb fontos közlekedési csomópontot kerített kézre: három út is találkozik a településen, és a közlekedési folyosók elvesztése azt jelenti, hogy az ukrán hadsereg csak komoly nehézségek árán lesz képes utánpótlást juttatni a Donyec-medence még ukrán kézen lévő településeire. Például Kurahovéba, amely az ugyancsak ostromlott Pokrovszktól délre fekszik, és ha Kurahove is elesik, akkor Pokrovszk védői kilátástalan helyzetbe kerülhetnek.
Vuhledart 2022 márciusa óta folyamatosan támadták az oroszok, ám elszántságuk egyértelműen megnőtt 2022 végére: akkor két hullámban – októberben, majd 2023 februárjában – kísérelték meg elfoglalni a települést, ám mindkét alkalommal súlyos veszteségeket szenvedtek, és visszavonulásra kényszerültek. Mostanra viszont sikerült felőrölniük az ukrán ellenállást. Az oroszok tartósan tüzérségi és létszámfölényben voltak, és az is döntőnek bizonyult, hogy a támadók számolatlanul vetették be az irányítható siklóbombákat, amelyek 300 kilogrammos töltetükkel a legerősebb fedezéket is porrá zúzták.
A védők azt követően vonultak ki a városból, hogy fel kellett adniuk azt a két bányát, amelyből korábban tűz alatt tarthatták a támadókat. A visszavonulás valóban az utolsó pillanatban történt: az oroszok két irányból törtek be a városba, és folyamatosan lőtték azt az egyetlen utat, amelyen az ukrán egységek még elhagyhatták Vuhledart.
