Német Szovjetikusz Köztársaság: 75 éve született a 41 évesen kimúlt NDK
12 perc
2024.10.07. 17:30
2024.10.08. 12:17
75 évvel ezelőtt, 1949. október 7-én alakult meg az a négy évtizedig létezett ország, amelyet Német Demokratikus Köztársaság néven ismertünk. Kis híján annyi idő telt el a megszűnése óta, mint amennyi ideig fennállt, de a demokratikus értékrend pusztításában elért eredményei mindmáig hatnak, miként azt az egykori területén most lezajlott választások, a demokratikus Németország ellen szavazók hatalmas tömegei igazolják.
A német demokratikus köztársaság egykoron valóban a demokratikus Németországot jelentette – még kisbetűvel. Nem egy ország hivatalos neveként, hanem egy országot jellemző jelzős szószerkezetként.
„A régi polgári világ 1914 augusztus elsejével véget ért. És vajon ki állíthatná, hogy már akkor volt valami nyers elképzelése arról a fejlődésről, amely a szarajevói pisztolydörrenésekkel kezdődött, véráztatta mezőkön át eljutott a német demokratikus köztársaságig…” – írja Joseph Goebbels, Hitler propagandaminisztere 1943 karácsonyán a Reich című lapban megjelent és a magyar lapok által lelkesen ismertetett cikkében. Ő tisztában volt azzal, hogy a weimari köztársaság, amelyet a nácik elpusztítottak, német volt és demokratikus. Megvolt neki is a véleménye arról, hogy mi a jó a demokráciában: „az a jó a demokráciában, hogy megássa a saját sírját”. Ez hol bejön, hol nem.
Mindenesetre a hitleri német birodalmat legyőző szövetségesek körében egy ideig magától értetődő igazság volt, hogy a nácik a német demokratikus köztársaság elpusztításával építették ki világpusztító hatalmukat.
A moszkvai rádió egyetértőleg ismertette 1947-ben a kommunista Vorwärts írását, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy szabadon bocsátották Hitler egyik szekértolóját, aki a nácikkal együtt a német demokratikus köztársaság ellen küzdött.
1948 októberében Bonnban a Német Demokratikus Köztársaság alkotmányaként hozták nyilvánosságra a nyugati hatalmak Trizónia néven egyesült megszállási övezeteinek alaptörvényét.
Voltaképp az 1949 júniusában megalapított Német Szövetségi Köztársaságot is nevezhették volna Német Demokratikus Köztársaságnak, de nem tették. Viszont két évtizedig, a két Németország viszonyának normalizálásán fáradozó Willy Brandt kancellárságáig az NSZK-ban legfeljebb idézőjelben nevezték hivatalos nevén a keleti országrészt. A Kelet-Németország terminussal is probléma volt, mivel Kelet-Németországnak azokat a keleti területeket tekintették, amelyeket a második világháborút követően a Szovjetunióhoz és Lengyelországhoz csatoltak.
A második világháború után a szövetségesek nem győzték hangsúlyozni, hogy eszük ágában sincs megbontani Németország egységét. Ez felelt meg a jaltai és a potsdami konferencia határozatainak is. Ez az egyetértés azonban látszólagos volt.