„Belső háború van a Fideszen belül”

Nem először alakult ki parázs vita egy olyan bizottságnak az ülésén, amely az uniós pénzek elosztását felügyeli. Október 24-én a települések fejlesztését szolgáló uniós program, a TOP Plusz előrehaladásáról tárgyalt Budapesten az úgynevezett monitoringbizottság, amelyben a többtucatnyi kormányzati és önkormányzati képviselő mellett az Európai Bizottság képviselői is jelen voltak. A pályázatok nem haladnak rosszul, és az önkormányzatoknak már mintegy 800 milliárd forintot ki is fizettek 2021 óta, csakhogy ezt az összeget teljes egészében a magyar költségvetés állta, az Európai Unióból még egy fillér sem érkezett a számlák kiegyenlítésére. Ez pedig katasztrofális a kormány számára, mert egyre nehezebben birkózik meg a több ezer milliárd forintos hiánnyal, így pedig a politikai indíttatású pénzosztás is sokkal nehézkesebb. Ilyen hangulatban hangzottak el szokatlan kritikák az elmúlt hetekben:

A fővárosi fideszes polgármestertől kezdve kormányzati ideológuson át az ország második fővárosának szánt Debrecen polgármesteréig többen is bírálattal illették a kormány politikáját.

Akár az is megtörténhetett volna, hogy maguk is belátják: születtek hibás döntések.

A feszültséget éppen az okozta az említett monitoringbizottsági ülésen, hogy nem érkeznek az uniós pénzek. De hogyan is érkezhettek volna, ha egyszer az Orbán-kormány még mindig adós három feltétel teljesítésével? Nem nyújtotta be sem a társadalmi befogadásra és a szegénység csökkentésére, sem a romákra, sem pedig az egészségügyre vonatkozó nemzeti stratégiáját. Csakhogy az Európai Bizottság jelen lévő képviselői már nem is elsősorban ezeket hiányolták. Azt vetítették előre, hogy ha az állami beruházásokról és a szuverenitásvédelemről szóló törvények a jelenlegi formájukban maradnak, a Magyarországnak járó pénzek újabb befagyasztásáról dönthetnek Brüsszelben.

A kormány természetesen érzékeli a feszültséget, de egyelőre nem úgy néz ki, mintha Orbán Viktor be akarná adni a derekát. Elég csak az október 23-ai beszédére gondolni. Ebben azzal vádolta az Európai Uniót, amelynek ő maga a soros elnöke, hogy bábkormányt akar az ország élére állítani, kimondva-kimondatlanul a Tisza Párt elnökének, Magyar Péternek a vezetésével.

Ha pedig Orbán kitart konfrontációs politikája mellett, akkor B tervre van szüksége. Ennek egyik eleme az a sokáig dugdosott és tagadott elképzelés, amely átalakítaná az évente több mint 1000 milliárd forintnyi helyi iparűzési adó felhasználását. Bár ezt az adónemet a települések szedik be a területükön tevékenykedő vállalatoktól, a módosabb önkormányzatoknak – szolidaritás címén – már eddig is le kellett mondaniuk a bevételük egy részéről, hogy az állam újraossza azt a szegényebb települések között. Jövőre pedig további mintegy 65 milliárd forint elvonását tervezik a gazdagabb városoktól és falvaktól, hogy ezentúl járási szinten a helyi megyei és települési önkormányzatok vezetői döntsenek az így szerzett pénz sorsáról.