Mitől lesz valaki jó anya? A kérdésre nem is olyan egyszerű válaszolni, mivel manapság – a különféle diétákhoz vagy a testképhez hasonlóan – meglehetősen zavaros kép él erről a társadalomban – mondja Megyeri Zsuzsanna pszichológus, családterapeuta. El vagyunk árasztva rengeteg információval, amelyek közül nehéz kimazsolázni az igazán értékeseket és fontosakat. Ugyanakkor egy csomó elvárás is él a „jó anyával” kapcsolatban, amelyeknek szinte lehetetlen megfelelni, pedig „a lényeg valamiféle helyes egyensúly lenne, amelyben a gyerek és az anya igényei egyaránt ki vannak elégítve”.
Megyeri Zsuzsanna
pszichológus, családterapeuta
Csodálatos vagy csak „elég jó” anya
Az egyensúly azért nagyon fontos, mert ez jellemzi a manapság sokat emlegetett „elég jó” anyákat, akiknek megvannak a saját sebeik és saját szükségleteik, talán olyan munkájuk van, ami mellett nem tudnak mindig a lányaik rendelkezésére állni, néha elveszíthetik a türelmüket, vagy olyat tesznek vagy mondanak, amit később megbánnak. Mégis, ha ez az „elég jó” anya, a rá általában jellemző viselkedésével „azt erősíti a lányában, hogy higgyen a saját értékességében, és ha gyermekében az önmaga iránti tisztelet, bizalom és biztonságérzet kialakulását segíti elő, akkor jól végzi a feladatát, mindegy, hogy csodálatos vagy csak elég jó anya.”
Ezek a megnyugtató mondatok Susan Forward Anyák, akik nem tudnak szeretni – Útmutató a mérgező anya-lánya kapcsolatból való felépüléshez című könyvében olvashatók. A kötet ugyanakkor elsősorban azokról a kapcsolatokról szól, amelyekben ezt az egyensúlyt nem sikerült az anyáknak kialakítani, és kifejezetten patológiássá vált a viszonyuk a lányukkal. Ez azért okoz súlyos lelki sérülést a 2020-ben elhunyt világhírű amerikai terapeuta szerint, mert „ha egy szeretni képtelen anya mellett éljük az életünket, annak a nyoma ott van minden napunk minden nehézségében, amellyel újra meg újra szembesülünk, és ott van az érzelmi kapcsolatainkban, amikor a bizalom és az önmagunk iránti tisztelet kialakítására törekszünk”.