Titkos dokumentum mutatja, hogy akarja Orbán kottájából átalakítani Ausztriát Kickl, de vajon falba ütközik?

Ilyen hosszú koalíciós tárgyalások nem voltak még Ausztria történetében, de az is biztos, hogy ennyire transzparensek sem. Miután január elején megszakadtak az egyeztetések a jobbközép ÖVP (Osztrák Néppárt) a szociáldemokraták és a liberálisok között, a választáson győztes szélsőjobboldali FPÖ (Osztrák Szabadságpárt) kapott felkérést kormányalakításra, azóta ők tárgyalnak a Néppárttal, a legszélesebb nyilvánosság mellett. 

Nem, mert így akarnák, hanem mert újra és újra kiszivárog (vagy kiszivárogtatják), hol állnak éppen az egyeztetések. Nemrég egy 223 oldalas titkos dokumentum került az osztrák sajtó birtokába, amelyben tételesen le van írva, miben sikerült megegyezni, és mik a súrlódási pontok a két párt között. Azokat a témaköröket, amelyekben már született megállapodás, zölddel, a vitás részeket pirossal jelölték a szövegben, a dokumentum a február eleji állást mutatja. 

Nagyon sok a piros rész, sok kulcskérdésben nem sikerült dűlőre jutni.

Volt egy pont, amikor úgy tűnt, a tárgyalások akár össze is omolhatnak. A bizonytalanság azóta nem múlt el, inkább állandósult: bármelyik pillanatban lehet megegyezés, és ott is hagyhatják a tárgyalóasztalt a felek. Most hírek szerint szerdán 11 óráig adott ultimátumot az FPÖ a Néppártnak. De az, hogy végül is lesz FPÖ–ÖVP-koalíció vagy sem, ennek a cikknek a szempontjából tulajdonképpen nem számít. 

A közös kormányalakítás akadályai a pirossal kiemelt részek a kiszivárgott dokumentumban. Ha a pártok megegyeznek, Ausztria kancellárja az a Herbert Kickl lesz, aki Orbánt példaképének tekinti, aki többször maga mondta el, hogy az orbáni modellt szeretné megvalósítani Ausztriában. Ennek a Néppárt lehetőségeihez mérten még ellentart, már ahol nem ért vele egyet. Vagyis a vörös pontokból ki lehet olvasni, hogyan néz ki az az orbáni modell, amit Kickl átültetne a hazájába, és ennek a megvizsgálása akkor is tanulságos, ha végül nem születik megegyezés, és Kickl kénytelen félretenni illiberális álmait. Mert amit az FPÖ vezetője el akar érni az Ausztria külpolitikai orientációjának teljes megfordítása, Brüsszel helyett Moszkva felé, miközben belföldön az államérdeket pártérdekre cserélnék.