„Legális fekete lyuk” – a bevándorlók poklává teszi Trump Guantánamót
6 perc
2025.02.17. 17:30
Ismét bevándorlókkal telik meg Guantánamo Donald Trump szándékai szerint. A kilencvenes években a haiti menekültek már megtapasztalhatták, milyen az amerikai vendégszeretet Kubában, a 2001-es terrortámadás után oda gyűjtött muszlimok közül páran még mindig ott vannak.
30 ezer ember befogadására alkalmas migránstábor építését rendelte el Donald Trump amerikai elnök a Guantánamói-öbölben – jelentette be január végén a Fehér Ház. Trump szavai szerint az amerikai haditengerészet kubai bázisán felépítendő létesítményben „az amerikai népet fenyegető legveszélyesebb illegális idegeneket” helyezik majd el.
A havannai kormány Trump bejelentése után elítélte a tervet, és azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy az „elfoglalt területen” embereket kínoz meg és tart fogva illegálisan. A támaszpont régóta szálka Kuba szemében. Miután a spanyolokat amerikai segítséggel kiverték a szigetről, a Guantánamói-öbölre 1903-ban határozatlan időre bérleti szerződést kötöttek, az USA az örökös bérleti jog birtokában azóta használja a területet haditengerészeti bázisként.
A kubai forradalom után a területet körbekerítették, majd telepakolták aknákkal a senki földjét, és többször követelte Havanna, hogy vonuljon ki onnan az Egyesült Államok.
Ahol a menekülteknek sem voltak emberi jogaik
A Trump által újraálmodott tábort eredetileg George H. W. Bush hozta létre azoknak a haiti menekülteknek, akik az USA-ba akartak eljutni, miután katonai puccsal megdöntötték Jean-Bertrand Aristide elnök uralmát 1991-ben. Több bírósági ítélet is kimondta az Egyesült Államokban, hogy nem szállíthatják vissza Haitibe azokat, akik hazájukban veszélynek lennének kitéve, főként, hogy a többség a volt elnökhöz volt köthető, és emiatt vadásztak rájuk Haitin. Ugyanakkor a többség nem kapott menedékjogot, vagyis Washington nem akarta beengedni őket az országba. Ehelyett Guantánamóban egy olyan helyen tartották őket fogva, ami kívül esik az alkotmányos joghatóságon, így tulajdonképpen nem kellett törődniük például az emberi jogokkal.
A csúcson 12 ezer bevándorló lakott a táborban, és rémtörténeteket lehet olvasni a körülményekről. A menekültek arról számoltak be, hogy állatként bántak velük, kukacos ételt kaptak, és gyakran a földön kellett aludniuk, miközben patkányok mászkáltak rajtuk. Hideg vizet nem kaptak, csak olyat ihattak, ami előtte felmelegedett a ciszternákban, és hasmenést okozott.
Több száz fogvatartott még rosszabbul járt, amikor kiderült róluk, hogy HIV-pozitívak. Őket szögesdróttal elzárt területen tartották, orvosi ellátást nem kaptak, arra pedig végképp elszállt az esélyük, hogy bejussanak az Egyesült Államokba. A Kongresszus 1987-ben megszavazta, hogy a HIV-pozitív személyek nem léphetnek be az országba. Így annak ellenére, hogy több ilyen haiti állampolgár is menedékjogot kapott, azt mondták nekik, hogy
10-20 évig Guantánamón kell maradniuk, amíg nem találják meg az AIDS gyógymódját.
Guantánamo pokla
Végül Bill Clinton elnöksége alatt számolták fel az egészet, miután egy amerikai szövetségi bíróság kimondta, hogy a HIV-pozitív haiti menekültek fogva tartása alkotmányellenes. Utána felszámolták a menekülttábort, de 2002-ben a terület egy részét újraaktiválták a szeptember 11-i terrortámadás megbosszulására: ott tartották fogva azokat az al-Káidához, illetve a tálibokhoz köthető harcosokat, akiket az Afganisztán ellen indított háborúban fogtak el.
A kétezres évek Guantánamója, ha lehet, még pokolibb volt, mint a kilencvenes évekbeli, ami az akkori elnök, George W. Bush és Donald Rumsfeld védelmi miniszter feltételeinek tökéletesen megfelelt.