Mostanra vált igazán biztossá, ha Ukrajna vesztene, azzal Európa is vereséget szenvedne
5 perc
2025.02.24. 08:08
2025.02.24. 09:38
Három éve tart az Ukrajna elleni orosz invázió. Bár a megtámadott nemzet több okból is legnehezebb napjait éli, még nem vesztette el a háborút, és egy diadalt már senki sem vehet el tőle: ha olyan tűzszünettel ért volna véget a háború, amilyet például az Orbán-kormány sürgetett éveken át, Ukrajna egyik fele orosz kézen lenne, a másikat pedig egy Moszkva-barát bábkormány irányítaná.
Hátbaszúrást kapott Ukrajna és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az országa elleni orosz invázió kezdetének harmadik évfordulója előestéjén: Donald Trump amerikai elnök, aki pár nappal korábban felhatalmazás és támogatottság nélküli, illegitim diktátornak nevezte Zelenszkijt, most azzal állt elő, hogy az ukrán elnök jelenlétére egyáltalán nincs szükség az Ukrajna jövőjéről Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásokon. „Évek óta figyelem és látom, hogy nincsenek ütőkártyái. Nem hiszem, hogy szükség lenne rá a tárgyalásokon, nagyon nehéz ugyanis megállapodni vele” – magyarázta Trump.
A Fehér Ház ura néhány héttel ezelőtt még Zelenszkijt dicsérte, és az orosz elnököt szólította fel a kompromisszumok elfogadására. A változást minden bizonnyal az eredményezte, hogy míg Kijev képviselői nem voltak hajlandóak aláírni azt a megállapodást, melynek értelmében – és Trump követelésének megfelelően – az USA 500 milliárd dollárnyi értékben juthat hozzá az Ukrajnában található kritikus nyersanyagokhoz, addig Moszkva felajánlotta, hogy Oroszország megnyitja az USA előtt északi területeit, és a két ország cégei közösen hozhatják fel az ott található ásványi kincseket.
Trump-fényezés
A Kreml közben azzal is tisztában van, ha valaki meg akar állapodni az új amerikai elnökkel, akkor a legjobb módszer az, ha csak dicsérik „kivételes személyiségét”, és Zelenszkijjel ellentétben nem róják fel neki – egyébként jogosan – hogy az ukrán–orosz konfliktussal kapcsolatos nyilatkozataiban beleszorult a Kreml által kreált dezinformációs buborékba.
Trumphoz menet közben csatlakoznak azon államok vezetői is, amelyek úgy vélik, Ukrajna-ügyében „együtt dübörögnek az USA-val”: az Orbán-kormány például bejelentette, nem járul hozzá ahhoz, hogy az EU meghosszabbítsa az orosz vezetők elleni uniós szankciókat, s azt is egyértelművé tette, Budapest szerint Ukrajnának nemcsak a NATO-ban, hanem az EU-ban sincs helye. Holott még a Kreml is azt hangsúlyozta, hogy utóbbival nincs baja.
Miközben Trump és szövetségesei kihátrálnak Ukrajna mögül, az orosz hadsereg továbbra is sikereket ér el a kelet-ukrajnai frontokon. A súlyos veszteségekkel járó előrenyomulás lassú – és az utóbbi hetekben még lassabbá vált –, ám a trend mégis aggasztó. Míg 2022-ben a kezdeti orosz sikerek után Ukrajna komoly eredményeket ért el, és 2023-ban teljes patthelyzet jellemezte a háborút, 2024-ben és 2025 első két hónapjában működni a látszik az oroszok felőrlő taktikája.
Az orosz stratégia elsősorban azért működik, mert Ukrajna vészes emberhiánnyal küszködik, a legtöbb frontszakaszon jóval kevesebb ember védi az állásokat, mint amennyire szükség lenne. A lőszerek tekintetében azonban javult a helyzet, az európai hadiüzemek termelése folyamatosan bővül, így csökkenőben van az ellenség korábban nyomasztó tüzérségi fölénye.
Kifulladásig
Ugyanakkor kérdéses, hogy meddig képes a jelenlegi szinten tartani a nyomást az orosz hadsereg. A sebesültekben és halottakban napi kétezesre becsült átlagos veszteség Oroszország számára is fenntarthatatlan, közben a gazdaság is egyre súlyosabb nehézségekkel küszködik.