Gyükeri Mercédesz: Orbán ősbűne

Ősbűn – így jellemezte Demján Sándor Medgyessy Péter „jóléti rendszerváltásként” emlegetett intézkedéscsomagját, amelynek része volt a közszféra 50 százalékos béremelése, a minimálbér adómentessé tétele és a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése is. Mellesleg választási győzelmet hozott 2002-ben az MSZP-nek.

Az üzletembernek nyilván nem az szúrta a szemét, hogy többet vihetnek haza a tanárok és a mozdonyvezetők, az ősbűn szerinte az volt, hogy mindezt fedezet nélkül ígérte be ellenzékből a párt: az akkor 150 milliárd forintra becsült pluszkiadás más tételekkel együtt a Fidesztől örökölt 3 százalékról 9 százalék fölé lökte az az évi hiányt, amelynek visszaszorítása aztán több mint tíz évig tartott.

Ebben a tíz évben aztán volt egy „elkúrtuk, nem kicsit, nagyon” (utalva arra, hogy 2006-ban úgy ígérgetett jólétet színlelve az akkor már Gyurcsány Ferenc vezette kormány, hogy már akkor is takarékoskodásra ítélte az EU), pofán csapta Magyarországot egy pénzügyi válság (egy olyan árfolyameséssel, amely a ma méltán orosz rulettnek tartott devizahitelezés miatt tette taccsra magyarok százezreit), és mindezek következményeként a Fidesznek az ölébe hullott egy kétharmados választási győzelem 2010-ben. Amely után nem sok demjáni intelmet tartott meg a párt élén Orbán Viktor, de azt igen, hogy a semmire ne ígérgessen.

Sőt, a Covidig egészen úgy tűnt, a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy egyensúlyba kerüljenek a pénzügyek. Jó, ennek része volt az is, hogy a szociális szférára, az egészségügyre vagy az oktatásra tényleg csak annyit költöttek, hogy épp ne omoljon senki fejére a plafon, és semmi más se történjen, ami kizökkentené isteni nyugalmából a csak a kormányzati propagandából tájékozódó Fidesz-híveket. De az is része volt, hogy a választási kampány nem feltétlenül egy vég nélküli osztogatást jelentett: rávertek egy hatósági energiaárat az energiaszolgáltatókra, kétharmad kipipálva; riogattak migránsokkal, brüsszelitákkal, Sorossal, kétharmad kipipálva. Közben viszont a gazdaságpolitika döntéshozói a nemzeti szuverenitás legszilárdabb alapját építették fel a József Nádor téren és két sarokkal arrébb, a Szabadság téren: egy hitelképes államot, amely lassan, de azért láthatóan építi le hiteleit, ahol van növekedés, még sincs infláció, ahol elutasítják az euró bevezetését, de stabilizálják a nemzeti fizetőeszköz árfolyamát.

A miniszterelnök szombat délutáni évértékelője ennek a gazdaságpolitikájának volt a fényes, de annál szomorúbb temetése.