Az ellenzékhez húzó államfő gúzsba köti a lengyel kormánykoalíciót, amely a helyzetét maga is nehezíti, mert a három szövetséges között repedések keletkeztek, amit az abortusz kérdése hozott a felszínre.
A nagyszabású orosz–amerikai fogolycseréről ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap kommentárjának szerzője szerint a Nyugat nagy árat fizet majd a diplomáciai akcióért. A veszélyek évét látja a Time szemleírója. A Reuters, a Bloomberg és a Financial Times a magyar–szlovák–ukrán olajvitával foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Hidegrázást kapok a személyi kultusztól és a rajongástól, mert ezek alapvetően demokráciaellenes viselkedések és legtöbbször alávaló szándékot takarnak – írja a Dobrev Klárát ért kritikák és mentegetőzések kapcsán Papp Réka Kinga.
A tihanyi cukrászda negyvenezres számlájától Orbán Ráhel belföldieknek szánt balatoni turizmusáig: a kormány melléfogásai is kellettek, hogy egyre többen szoruljanak ki a nyaralásból a magyar tengernél. Lepres L. Krisztina és Szabó Yvette cikke.
A Bizottság szerint jelenleg nem fenyeget olajhiány sem Magyarországon, sem Szlovákiában, adja hírül a Bloomberg.
Demográfiai lejtmenetben a magyarországi és a határon túli magyarság. Orbán Viktor Tusnádfürdőn újabb családtámogatásokat jelentett be, ám kérdés, hogy a folyamat ezekkel megállítható-e.
A hidegháború vége óta legnagyobb fogolycserét hajtották végre Oroszország és a Nyugat között, 26 személy nyerte vissza a szabadságát. A fogolycsere jól jöhet a Fehér Háznak, de lehetnek negatív következményei is.
Marcos Carnevale, a Goyo rendezője mély empátiával és megértéssel ábrázol egy különleges románcot.
A színházak államosítását máig sem akarja visszacsinálni senki. A 75 évvel ezelőtt, 1949. augusztus elsején államosított színházak (re)privatizációja komolyan szóba sem került. Úgy látszik, ez az egyetlen államosítás, amely közmegegyezésnek örvend. Pedig ezt is a pártállami diktatúra hajtotta végre, amint kialakult. A színházak államosítása már másfél évszázaddal ezelőtt is az éhenkórász színészek álma volt. Akkor, amikor a nemzeti jelzőnek még volt jelentése a színház előtt. Az volt a biztonságos állami sziget a magánszínházak viharos tengerében.
A gyermek – később felnőtt –, aki átélt családon belüli erőszakot, értéktelennek látja önmagát. Alacsony önbecsülése miatt újabb és újabb ilyen helyzetekbe sodródik, és teremti újra ezt a tragikus állapotot.
Szülőként az egyik legfőbb célunk, hogy a gyerekeink jól érezzék magukat a bőrükben, tudják becsülni magukat, hogy majd felnőttkorukban könnyedén megbirkózhassanak a nehézségekkel. Amilyen egyszerű elhatározni, olyan nehéz mindezt kivitelezni.
Sokféle sportolót láthatunk az olimpián, ám abban alighanem hasonlítanak, hogy valamiképpen mind a tökéletességre törekszenek. De létezik-e „egészséges” perfekcionizmus? Hogyan tudják az élsportolók elkerülni a görcsös hibakeresést? Mi a hozzátartozók és a közönség felelőssége a sportolók mentális jóllétében? És miért fontos az átlagembernek e téren is tanulni a versenyzőktől?
Akinek több pénze van, az ritkábban kerül sürgősségi osztályra szerhasználati és egyéb problémák miatt – mutattak rá egy érdekes összefüggésre amerikai szakemberek.
Orbán Viktor azt reméli, hogy kibekkelheti a háborút, és utána ismét normálisan kereskedhet Moszkvával. Ám éppen a tranzitszállítások bizonytalan jövője mutatja, mennyire veszélyes ez a stratégia, írja a lap.
A PwC kéthetente jelentkező hírlevelében a cég szakértői járják körbe a jövő sikeres vállalatait foglalkoztató témákat, segítve ezzel a változó gazdasági világ megértését.
Véres utcai zavargásokba torkollt Venezuelában, hogy az országot diktatórikus módon irányító baloldali populista Nicolás Maduro az elnökválasztás győztesének nyilvánította magát, miközben az ellenzék nagyarányú csalásról beszél, és tüntetésekre szólította fel híveit.
Az új társaság neve ismerősen hangzik: a Jófogás Kft.
A Kína ellen viselt kereskedelmi háború elfajulásától rettegő nyugati megrendelők, köztük a magyarok is tavasz végén egyszerre kezdtek kapkodó készletezésbe, kimerítve a szállítási kapacitásokat, és hiánycikké téve a konténereket. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a húszik miatt továbbra is Afrikát megkerülve érkeznek meg nyugatra az ázsiai kikötőkből a teherhajók. Egy év alatt majdnem 270 százalékkal drágult meg a konténerhajóztatás, és szakértők szerint ez 2025 végéig ki is hat majd az inflációra.
A Barátság kőolajvezeték elzárásának következményeit elemzi a Süddeutsche Zeitung. Az Orbán-rendszer egyebek közt a baráti sajtó segítségével tartja fönn hatalmát, írja az AP cikke. A Bloomberg Giorgia Meloni kínai látogatásával foglalkozik. Trump félretette a republikánus think tank által kidolgozott Project 2025 tervet, írja a The Wall Street Journal. Az amerikai lap és a The Guardian a kiéleződött közel-keleti helyzettel is foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A gépek elszabadulnak skála egyik végén ott a macskát idegesítő robotporszívó, a másikon pedig az emberiség kiirtását hidegen tervezgető szuperintelligencia. Ha a megfelelő emberek eleget görnyednek a számítógépeik fölött, politikusok hosszú távon is képesek gondolkodni és világszerte idejében elindul a szabályozás, elkerülhető a Mátrix? Elérkezve az uniós rendelet augusztus 1-jei hatályba lépéséhez, a PwC szakértője, Csenterics András megmutatja, hol tartunk most MI és jogszabályok viszonyában.
