Megújított logóval, új betűtípusokkal, hangsúlyosabb képekkel, letisztultabb dizájnnal szeretnénk könnyebben fogyaszthatóvá tenni tartalmainkat, amelyek minőségéből továbbra sem engedünk.
Az ironikus hangvétel kortárs kiállítás esetében nem ritka, de A művészet is cigánybűnözés című anyag esetében a „maró gúny” kifejezés talán megfelelőbb lenne. Oláh Norberttel, aki meghatározó szerepet játszik a Bura Galériában nemrég nyílt, romadadaistának deklarált projekt létrejöttében, Bihari Ágnes beszélgetett.
Az EP-választások előtti kampány véghajrájában Európa szélsőjobboldali pártjai erősebbek, mint valaha. De hogyan is alakul az Európai Parlament összetétele és munkája egy új, erősebb szélsőjobboldali jelenléttel?
A kormányzó indiai a Dzsanata Párt nem lesz kizárólagos hatalmi központ a következő öt évben, írja a Washington Post. Indul az európai parlamenti választás: a nagy folyamatokat elemzi az EUobserver és Cas Mudde a Guardianben. Ami Ukrajna támogatását illeti, nem sok jót ígér, amit Trump egyik korábbi biztonsági tanácsadója mondott, jelzi a Die Welt. Trump esetleges visszatérésének jelentését és hatásait tárgyalja a Financial Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Kádár-rendszerben alakult és az Orbán-rendszerben is működik. Alább összefoglaljuk, hogyan jutott el a zöld papírostól a mai formátumáig, hogyan lett gazdasági lapból általános profilú, egyebek közt politikával, tudománnyal és kultúrával is foglalkozó újság, hogyan élte túl a történelem viharait. A cikk a hetilap HVG45 című mellékletében jelent meg.
Bár a véletlen műve, hogy a HVG 45. születésnapja épp a választási hétvégére esik, jól van ez így. A hetilap a megalapítása óta küzd a tájékozott polgárok szabad döntési jogáért, és a maga munkáját abban látja, hogy ehhez tényt, hátteret szolgáltasson. A hír szent, a vélemény szabadon választható.
A szélsőjobb évtizedekre megszabhatja a dolgok menetét Európában, hiszen a mérések szerint jól állnak a franciáknál, a németeknél és az olaszoknál is. Ha tarolnak, nagyjából akkora átalakulás várható a földrészen, mint Amerikában, ha Trump győz.
Kiterjedt cégháló kulcsembere volt Sulyok Tamás abban az időben, amikor a DK által feltárt földügyek is zajlottak. Egykori vállalkozásai – miután kiszállt belőlük – szinte kivétel nélkül furcsa véget értek.
Miért nem jöttek lengyel elvtársak a galaxis legnagyobb békemenetére? Minek ment volna oda Szentkirályi Alexandra a főpolgármester-jelölti vitára? Számon kell- e kérni Karácsony Gergelyen, hogy nem ért a villanyszereléshez? Mi van, ha Vitézy Dávid „kinyitja a hegedűtokot és kiveszi belőle a hatlövetű macska-befogadóképességet”. Ezekre a témákra fókuszált a Szuvenír 7. adásában Tóta W. Árpád, Karafiáth Orsolya, Para-Kovács Imre és Földes András.
„És akkor megnyúlt egy láb, valaki előrevetődött, a labda pedig a kapuba került. Hirtelen nem tudtuk, ki volt. Aztán már láttuk.” Író szerzőnk ez alkalommal nem az Újpest-univerzumba kalauzol bennünket, bár futballtárcája nyomokban lila-fehér árnyalatokat is tartalmaz. De sokkal inkább piros- és gránátvörös-kékeket. Életem meccse sorozatunk utolsó előtti része.
Hogy érhette a németeket ennyire készületlenül a normandiai támadás, amikor pontosan tudták, hogy 1944 nyarán kísérletet fognak tenni rá a szövetségesek? Milyen ellentétek feszültek egymásnak a német hadvezetésen belül a partraszállás elleni védelemmel kapcsolatosan? Milyen erőforrásokkal rendelkeztek a szövetségesek tervének megakadályozásához? Van-e felelőse a vereségnek?
Sok magyarnak elege van a kormányfőből, akinek pártja évek óta most először jelentős veszteségeket szenvedhet az urnáknál. Épp ezért azonban a politikus úgy állítja be az EP-választást, hogy ott a háború vagy a béke a tét.
Nem árt jóban lenni a rangsorkészítőkkel – ez a megfontolás is vezette a kormányt, amikor megállapodást kötött az egyetemi sorrendeket publikáló nemzetközi cégekkel.
A főpolgármester szerint Vitézy Dávidnak rosszul áll az agresszívkismalac-stílus, és sajnálja, hogy a Fidesz jelöltjétől annyi telik csak, hogy lekaszálja a méhlegelőt. Karácsony Gergellyel készített interjúnkból kiderül, miért kell tíz évig várni a Városháza parkra, mi lesz a következő öt év legnagyobb dobása, és miért kampányolt vidéken Dobrev Klárával.
Ami a kínai–orosz viszonyt illeti, Vlagyimir Putyin szegény, követelőző rokonként lép fel, írja a Times. Az EP-választást és az azt követő európai politikai viszonyokat elemzi a Die Presse, a Politico és Paul Lendvai a Der Standardban. Giorgia Meloni és Marine Le Pen viszonya szabja meg a következőkben az európai politikát – állapítja meg a Financial Times. A Guardian szerint nem a szavazópolgárokat kell vádolni az európai szélsőjobb felemelkedéséért, írja a Guardian.
A kampányidőszak végéhez közeledve az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy melyik párt mennyi potenciális szavazóját tudja az urnákhoz csábítani. Ebben a versenyben a Fidesz és a Mi Hazánk vezet. A Medián mérése szerint nőtt a párt nélküliek szavazási hajlandósága is, róluk azonban értelemszerűn nem tudni, melyik listára voksolnának.
Az új ellenzéki csillaggal beszélgetett a legnagyobb német politikai újság.
A választások előtt osztogat a kormány, amikor viszont túl van rajta, akkor jön a megszorítás, hogy aztán a ciklus végén újra lehessen költekezni – olyan alapvetésként kezeli ezt mindenki, hogy nem is kérdőjelezzük meg, hogy mindig így történik. De valóban ez a helyzet? Látszanak egyáltalán a gazdasági számokon a politikai ciklusok? A válasz bonyolultabb, mint elsőre hinnénk.
Véletlenek és ostoba balesetek sora, számos tragikus személyes és politikai döntés, s nem mellesleg a rokonházasságok tömege adhat magyarázatot a dinasztiát Ferenc József korában megtizedelő „Habsburg-átokra”.
Sok tekintetben elsőnek mondhatja magát Mexikó most megválasztott új államfője, Claudia Sheinbaum, ám az igazi feladatot nem a választás megnyerése jelentette számára, hanem az, hogy képes lesz-e kilépni elődje, Andrés Manuel López Obrador árnyékából.
