A New York Times cikke, mely végigveszi az európai szélsőjobbos pártokat, rámutat, hogy Lengyelország példája tanúsítja: a szélsőjobb felemelkedése egyáltalán nem tekinthető véglegesnek.
Bár egy európai parlamenti képviselő alapfizetése 8757 euró (3,3 millió forint), mégis, hetven százalékuknak van valamilyen mellékállása. Közülük azonban csak 180-an kapnak pénzt is ezért. A Transparency International megvizsgálta és közzétette azt, amit erről tudni lehet.
Néha a semmiből jött vállalkozók ígértek óriási magyar nemzeti cégeket, máskor a NER-ből valaki úgy gondolta, megpróbálja, mire képes, ha felvásárlás helyett saját vállalatot próbál összerakni. Megnéztük az elmúlt 14 év legizgalmasabb nagy ígéreteit és csúnya bukásait.
A Financial Times idézi a német elhárítás vezetőjét, aki szerint lényegesen megnőtt az oroszok által irányított szándékos pusztítás kockázata. Magyar Péter-féle debreceni megmozdulás híre eljutott a nemzetközi sajtóba. Jan-Werner Müller szerint új megközelítés kell, hogy megértsük, miként ellenőrzik a tekintélyuralmi rezsimek a közvéleményt. A Bloomberg a lengyel és a szlovák miniszterelnök közötti szópárbajról ír. A Foreign Affairs szerint az amerikai segélycsomag önmagában nem tudja megmenteni Ukrajnát.
Nálunk új beruházásokról tárgyalhat Hszi Csin-ping, akár be is jelentheti új gyárak létesítését, Szerbiában pedig minden bizonnyal kulturális központot avat, de Budapest és Belgrád is Peking stabil szövetségese, így ezekben nincs is semmi meglepő. Meghódítani nem minket, hanem Nyugat-Európát kell, amely egyre inkább beleállni látszik egy Kína-ellenes kereskedelmi háborúba. Hszi fő célja az EU visszaédesgetése, ehhez Emmanuel Macron a kulcs.
Karácsony Gergely ismét indul a budapesti önkormányzati választásokon, a Fidesz legnagyobb bánatára, írja Budapestről a német lap tudósítója.
A propaganda szerint minden baj gyökere a háború, ha béke lenne, elérkezne a kánaán. Ehhez képest a kormány most kiadott konvergenciaprogramja szerint a béke mindössze 0,3 százalékponttal dobná meg a GDP-növekedést. És hiába borzasztóak a háború hatásai, a kormány – Nagy Márton-i irreális optimizmussal – háborúval együtt is évi 4 százalékos növekedést vár 2025-től. Ha ez összejönne – aligha fog –, megszorításokra sem lenne szükség, az államháztartás egyszerűen kinőné a magas hiányt és államadósságot.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: letámadás, darázsfészek, Puskin-művelet, razzia, kampuszlázadás.
Sok ember keres választ egészségével, annak problémáival kapcsolatos kérdésekre a YouTube-on. Egy friss kutatás arra kereste a választ, a felhasználók mi iránt érdeklődnek legjobban, és mennyire veszik komolyan, amit látnak.
Két magyar nyelvű könyv is megjelent a Csengetett, Mylord? című angol komédiasorozatról, amelyért különös módon Magyarországon rajonganak a legtöbben és a legkitartóbban.
A költségvetési többlet is gondokat okozhat: Írország nem tudja eldönteni, hogyan költse el a multinacionális cégek által befizetett hatalmas mennyiségű adót.
Európa jól teszi, ha felkészül a Trump 2.0-ra, írja a Financial Times. A lap az EU keleti nyitásának húsz évét is értékeli. Meloni és von der Leyen kétes szövetséget alkot, írja a Guardian külpolitikai szerzője. Timothy Garton Ash szerint az európai- és világtörténelem új szakaszába léptünk. A Der Standard szerzője szerint Vucic és Dodik tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Magyar Pétert mutatja be a Kurier. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A miniszterelnök igyekszik hasznot húzni Oroszország, Kína, és a Nyugat világméretű versengéséből, írja a hírügynökség cikke.
Igaz, hogy akár szexuális ragadozók is becserkészhetik a kisgyerekeket, mégsem egyértelmű, mennyire veszélyes a készülék, és hogy miképpen kezelhető a közösségi hálók hatása.
