Magyar Péternek jó oka van az elégedettségre, de a túlzott magabiztosság elhamarkodott lenne – derül ki a Medián kutatásából, amely részletesen felmérte, hogy honnan jöttek a Tisza Párt szavazói.
A Guardian szemleírója szerint a gázai tűzszünet egyetlen akadálya az izraeli miniszterelnök. Putyin a nemzetközi illiberális tengely irányítója, írja a Washington Post. Giorgia Meloni működését értékeli a Süddeutsche Zeitung. A lap az ukrajnai háború jelenlegi állásával is foglalkozik. A Wall Street Journal szerint hiú ábránd azt gondolni, hogy Hszi Csin-ping letett Tajvan megtámadásáról. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az amerikai lap szerint a kínai elnököt barátként várják Magyarországon és Szerbiában is.
Két hangfelvétel jutott el lapunkhoz a Magyar Kétfarkú Kutya Párttól, ezek hatórányi betekintést engednek abba, hogyan működött 2021-ben. A belső vitákban “kamuszámlákról”, hiányról, nem megfelelő dokumentáltságról is szó esik. Az MKKP súlyos büntetést kapott az Állami Számvevőszéktől, és állítja, mára változtatott működésén.
Egy nőt megölnek egy százezres városban. Egy férfit pár évvel később elkapnak egy brutális nemi erőszakért. Ő később bevallja, hogy rengeteg nőt molesztált. Az ügyeket mégsem köti össze a rendőrség négy évtizeden át. A DNS-technológia fejlődése és egy rágógumi most – úgy tűnik -, végre igazságot szolgáltat.
Milyen víziójuk van Budapestről? Hogyan kell érdemben gondolkodni a fővárosról?Mi a fontosabb, házakat építeni vagy összefűzni a közösségi tereket? Hogyan kell szervezni a közlekedést, és miért olyan nehéz meggyőzni a változtatások szükségességéről a város lakóit? Ezúttal erről volt szó a HVG Címlapsztori-szalonjában, ahol a szerkesztők kéthetenként az Eötvös 10. színpadán beszélgetnek vendégeikkel.
Helene Bienvenu is ott volt a debreceni gyűlésen, és személyesen kérdezte Magyar Pétert. A francia lap számára Magyar Péter Ukrajna ügyében képviselt véleménye volt a legfontosabb.
„Magyar Pétert nem kell szeretni, sőt, bízni sem benne. Sem jellemében, sem otthonról hozott értékrendjében, de még tehetségében sem kell bízni. Bár valamit csak tud, ha 14 év óta egyedül ő tudott ennyi embert megmozgatni és pár hét alatt felépíteni egy eddig ismeretlen pártot 25%-os támogatottság fölé” – írja szerzőnk, aki szerint őt és Magyar Pétert még mindig kevesebb választja el egymástól, mint mindkettőjüket Orbántól. Vélemény.
Gustav Klimt Lieser kisasszony című festménye idén januárban került elő. Vannak, akik szerint a tökéletesnek látszó előkészítés ellenére az ügyletet végző árverezőcég komoly hibákat vétett.
Huszonhét éve először halt meg csecsemő szamárköhögésben Bulgáriában, Spanyolországban pedig a tavalyi 7 után idén már 1077 esetet regisztráltak két hónap alatt, Hollandiában 7200-at négy hónap alatt. Hiába van ellene vakcina, a kontinensen mégis egyre több helyen bukkan fel a főleg csecsemőkre veszélyes fertőző betegség. Az, hogy Magyarországon jelenleg nincs ok aggodalomra, a magas átoltottságnak köszönhető, de a gyermekorvosok szerint így sem árt odafigyelni.
Paul Lendvai szerint a kínai elnök Magyarországon és Szerbiában Kína stratégiai és gazdasági pozícióit kívánja megerősíteni. A Project Syndicate és a Washington Post az ukrajnai háborúról ír, utóbbi azzal foglalkozik, hogy Oroszország vegyi fegyvereket vet be. A Wall Street Journal szerint Izraelnek mindenképpen be kell vennie Rafahot. Az olasz köztévé és rádió a Timesban megszólaló munkatársa úgy értékeli, a Meloni-kormány pont azon az úton halad, mint Orbán Viktor. A Süddeutsche Zeitung az Al Jazeera betiltásáról ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az európai autógyártók félnek a jobb és olcsóbb kínai elektromos autók konkurenciájától, olyannyira, hogy az EU büntetővámot akar kivetni. De a kínai elnöknek már megvan a terve, hogy miként játssza ki az akadályt, amiből Magyarország nagy hasznot húzhat – írja Tobias Kaiser, aki európai gazdasági kérdésekkel foglalkozik a német konzervatív lapnál.
Nemzeti minimumot hirdetett Magyar Péter: programjában sok a slágertéma – korrupció-egészségügy-oktatás –, de kevés az újdonság. A 2026-os választások messzesége mellett tudatosság is lehet abban, hogy ígéretei impozáns teendőlistává állnak össze, de többségük nem túl konkrét ahhoz, hogy számonkérhető is legyen. Galicza Dorina és Lengyel Tibor írása.
A tudomány beavatkozásáról az evolúcióba, ravasz, az anya-magzat kapcsolatból tanuló vírusról, molekuláris mimikriről, az influenzavírus és a gazdaállatok kapcsolatáról, valamint természetes ölősejtekről is ír a hvg360-on futó sorozatában a professor emeritus szerző.
„Stanieri Ovunque – Foreigners Everywhere”, vagyis Idegenek mindenütt. Ez a mottója a világ legnagyobb és leghosszabb művészeti seregszemléjének, amely április közepétől november közepéig látható Velencében, és várhatóan több mint 800 ezer látogatót vonz majd.
Korai tapasztalataink mindannyiunkra hatással vannak. Sokunk esetében a gyermekkori traumák tönkreteszik a felnőttet, akivé válunk: megakadályozzák, hogy megéljük a valódi érzéseinket, vagy hogy hosszan tartó, egészséges kapcsolatokat alakítsunk ki. Alex Howard terapeuta szerint a gyermekkori trauma egész életünkben fogva tarthat, ha nem nézünk szembe vele. Bár a múlt eseményeit nem változtathatjuk meg, azt azonban igen, hogyan befolyásolják tapasztalatainkat és döntéseinket a jelenlegi életünkben. A Nem a te hibád segít megérteni a minket ért trauma hatásait, biztonságos határokat húzni, és kapcsolódni az érzéseinkhez, hogy teljes életet élhessünk. A HVG Könyvek gondozásában megjelent kiadványból több részt is közlünk a következőkben.
Minél több a zöldterület a lakásuk közelében, annál erősebb lesz a gyerekek csontja – mutatták ki belga kutatók.
